Heller Ágnes zagyvaságai

A neokon, azaz neo-konzervatív, markánsan Izrael-párti amerikai politikai irányzatot a nemzetközi zsidó lobbi globális politikai-hatalmi törekvéseiben veszélyt látó jobboldaliak kezdték neo-kohn-nak nevezni. Ez nem zavarta azokat az újságírókat (köztük a magyar közélet egyik fenegyerekét, Seres Lászlót), akik Neokohn néven alapítottak internetes portált, melynek hármas jelszava „Szabadság – Zsidóság – Külpolitika”.

A portál a minap interjút közölt Heller Ágnes filozófussal, 90. születésnapja alkalmából. Hellert az utóbbi években három megnyilvánulása kapcsán emlegették a legtöbbet. Időrendben első az 1959-ben az MSZMP-nek írt levele, melyben 1956-ot ellenforradalomként bélyegezte meg (a levél 2011-ben került nyilvánosságra). Aztán 2011-ben az Európai Parlamentben képes volt szemrebbenés nélkül azt hazudni, hogy 2006. október 23-án „senkit nem lőttek le, senkit nem kínoztak meg”, miközben csak a szemkilövések száma tucatnyi, a megkínzottaké százas nagyságrendű; végül 2017-ben azt javasolta, hogy a baloldal fogjon össze a Jobbikkal.

A július 2-án megjelent interjúból „megtudhatjuk”, hogy a Fidesz szélsőjobboldali párt, mert etnonacionalista, ami Heller szerint kézenfogva jár a rasszizmussal; Orbán zsarnok, aki antiszemita lenne, ha ez szolgálná hatalmi érdekeit, az Európa tönkretételében élen járó Macron tevékenysége viszont nagyon fontos kontinensünk jövőjének szempontjából. Az emberjogi megfontolásokon alapuló baloldali Izrael-ellenesség hasonlatos az „ősi judeofóbiához, a középkori antijudaizmushoz, vagy a modern antiszemitizmushoz”. Szóval van ebben a szövegben zagyvaság bőven.

Heller kapcsán az embernek könnyen eszébe juthat a jobboldal megfelelési kényszere. A mi táborunkban, ha valakiről előkerül egy karlendítős fotó, vagy elsüt egy nem feltétlenül szerencsés viccet, máris elbocsátják. Ha valakinek más a véleménye a második világháború idején történt zsidóüldözésről, mint a p. c. fősodornak, akár be is börtönözhetik. Heller ország–világ előtt letagadhatja a 2006-os rendőrterrort. Nyugodtan mérlegre lehet tenni, mekkora a társadalmi és nemzetpolitikai kára az egyiknek, s mennyi a másiknak.

Heller Ágnest egyébként az Isten éltesse. A magyar közéletre gyakorolt hatása szerencsére csökkenőfélben van.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.