Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Ezt tessék lemásoltatni!

Nemrég még arra kerestem a választ, vajon mikortól is számít felnőttnek egy ember. Nos, azóta olyan jó receptet találtam a felnőtté váláshoz, hogy ha nem vigyázok, talán még bele is őszülök. Nem kell hozzá más, minthogy szükséged legyen egyetlen papírra valamelyik hivatalból, és rengeteg Katikára és Pistukára, akik az ablak mögött ülnek.

Biztos vagyok benne, senkinek nem mondok azzal újat, hogy mennyire bürokrata országban éldegélünk, de azért amikor az ember először szem­ebesül ezzel, igencsak nyakon veri a felismerés. Valamikor gimnáziumban vagy akár egyetemen az egyik fölösleges óra helyett valaki megtaníthatta volna, hogy egy féloldalas deklarációhoz, miért és honnan kell 5 millió csereré, kétszer annyi aláírás, másolat, hitelesített másolat s még a fene tudja, hogy mi pontosan. Csupán három kérdés vetődött fel bennem a féléves papír-ügyeim alatt.

Egyrészt, miért kell nekem egészen a fogantatásomig papírral bizonyítanom, hogy létezem e földön? Ha egyszer van egy érvényes buletinem (amihez anno szintén kellett minden más), akkor milyen plusz információt tud elmondani rólam a keresztlevelem? Ha meg van benne plusz infó, az miért nincs benne a személyiben? Illetve miért kell óvodáig visszamenőleg diplomával igazolnom a tanulmányaimat? Ennyire nem bízik egymásban két hivatal?

Másrészt, miért kell törvényszerűen minden hivatalban dolgozó embernek olyan lekezelőnek lennie, hogy elmegy az életkedvem, ha hozzám szól? Nem tehetek róla, hogy kezdőként nem tudom, melyik papírt hol (nem) adják ki. Jóhiszeműen mindig úgy vágok neki, segíteniük kellene. De aztán inkább csak blokkolják a dolgomat, és úgy dobják szembe a papírokat, mintha megöltem volna minimum a fél várost.

Vajon mi a fenét akarunk mi kezdeni az 5G-internettel és a sok programfejlesztő informatikussal, ha egy olyan alaprendszert nem tudunk összedobni, amely valamilyen szinten összegyűjtené az infókat az emberekről? Ehhez vajmi keveset értek, de úgy érzem, ebben a nagy digitalizációban, a 21. század közepén lehetne ezt ennél jobban is. Micsoda álomvilág az, ahol az adataid egy helyen vannak, számítógépen, nem kell másolj, kérj, aláírass papírokat egymillió helyről. Hm.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. május 25., 17:55
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Teljesen egyetértek, de egy dologra viszont felhívom a figyelmet. Az se jó, ha minden adatbázis össze van kötve, vagy egy nagy adatbázis van. Senkinek nem tetszene, ha a rendőrség hozzáférne az egészségügyi adatokhoz, vagy valamelyik más hivatalnok a büntetésekhez és így tovább. Az már más, hogy ha szükségük van egy iratra, adatra egy másik állami szervtől, akkor már ne nekünk kelljen utánajárnunk, hanem kérdezzék le egymástól. És az is abszurd, hogy visszamenőleg kérnek olyan iratokat, melyek meglétét bizonyítja egy másik irat. Nem tudom még így van-e, de egy extrém példa amikor az egyetemi dolgozók előléptetésekor kéri az összes addigi tanulmányt igazoló okiratot, amelyeket ugyanaz az egyetem állított ki, és már az előző 2-3 esetben is le kellett nekik adni. Vagy egy másik példa amit régebb az egészségügyi pénztár művelt, az európai kártyához hat havonta kellett vinni az összes addigi befizetést igazoló iratot, miközben az, hogy azelőtt kiállítottak egy kártyát már igazolta, hogy legalább a kiállítás dátumáig minden rendben volt. Egy kis cirkusz után persze kb. 1 percbe került kivenni a leadott papírokat az egyik fiókból.