Év eleji morgolódások

Szelíd ember vagyok, de egy bizonyos ingerküszöb fölött nem nyughatom. Ennyit örököltem édesapámtól, akinek szavajárása volt: „Bármit megbocsátok EZEKNEK, kivéve, hogy hülyének tartanak minket”. Lássuk az igazságszolgáltatást, nyugati körök rögeszméjét – függetlenség, emberi jogok, súlyok-ellensúlyok, blablabla. Nos, egy ukrán bíróság tizenhárom évet sózott a megpuccsolt Janukovics elnökre – sikkaszott, elárulta a hazát, gyilkolta népét, behívta az oroszokat. A tízéves korában elkövetett meggylopást nagylelkűen elengedte a független, tárgyilagos ukrán igazságszolgáltatás. Valaki nyugaton utánanézett, jogszerű volt-e az eljárás. Ugyan, Ukrajna mintaállam, maholnap felajánlja a területét a Nato-rakétáknak, van-e ennél ékesebben csilingelő súly és egyensúly!

Belgiumban szabadlábra helyeztek 182 terrorizmussal vádolt egyént: bombagyártókat, véresszájú hitszónokokat. Szabadon járhatnak-kelhetnek, majd felügyelik őket. Hiszi a piszi – majd ha valahol robbantanak, kivizsgálják az ügyet. Őket is megilletik az emberi jogok, szól az indoklás. Száz százalékban egyetértek. Csak azt tartom furcsának, hogy ugyanakkor Romániát készülnek (emlékezzünk Magyarország lejáratására) szégyenpadra ültetni egy még meg sem született rendelet miatt, ami lényegében ugyanazt mondja: egy megvádolt embernek is lehetnek jogai.

A Fülöp-szigeteken iszlamisták robbantottak egy keresztény templomban. Vadállatok – nem csak egyszer, hanem a mentés alatt is. Huszonhat halott, hívek, katonák, civil mentők. És a nagyhatalmak, ahelyett, hogy összefognának a normális élet megmentéséért, embargóznak, rakétákkal fenyegetik, no nem a civilizációt felrúgó barmokat, hanem egymást!

Bákóban végre engedélyezték a csángóknak az anyanyelvű misét. A politikai- nacionalista mocsokságoktól eltekintve arra gondolok, egy egyház nem hallott Pál apostolról, aki bárkiért bármivé vált, hogy némelyeket megmentsen? Önfeláldozó hittérítők egzotikus nyelvekre fordították az Evangéliumot, hogy vad népek is anyanyelvükön hallhassák. És akkor a jászvárosi püspök úr harminc évig gondolkodik, kinek, évente-havonta hányszor van joga egy templomban ősei nyelvén megszólalni? Nem gondolja, hogy egy napon Isten előtt fog számot adni?

Zubreczky Antal