Esemény itthon

Még nem kérdeztem egy bodzafordulói, de Sepsiszentgyörgyre, Székelyföldre át-, beköltözött románt se, moldvait se, mit szólna, ha a temetőjüket olyan sérelem érné, mint a magyar háborús elesettekét Úzvölgyében. A vallás talán szigorúbb náluk, mint másutt. Az építő erdélyi nép maga is szigorú, fogcsikorgatva imádkozik, mikor veszendőbe menő földjéért s népéért térdel.

Fogalommá vált Trianon után, a 30-as években az Építő Erdély, mint szellemi, erkölcsi és politikai megnevezés. Abrecht Dezsőtől származik, ő maga használta ekként, mint újságíró, politikus (1908–1976). Erdély népe, már aki itthon maradt, erkölcsi kérdésként kezelte mindig az ön- és honvédelmet, békében az építést. Falvainkon ma is látszik mindez, a múzeumokban megőrzött ősi házakon s házakban is. A megnevezéshez kapcsolódik Albrecht Dezső neve is, és annyi másé. Albrecht Dezső kiadását kérte 1947-ben kivégzésre a román állam, akár Wass Albertet, Nyirő Józsefet…

Albrecht publicista is volt, mikor már, 1945 után kevés beleszólása volt a magyarságnak a magyar ügyekbe. Románia kikért sok száz magyart. Sose elégedett és ma se elégszik meg azzal, amit Trianonban kapott, pedig ez a nép még ma se hiszi, hogy egy teljes ország hullott ölébe.

Erdély ma is építő, holott az önépítést és a szülőföld műkincseinek védelmét államilag gátolják itthon. Csak megvetéssel tudunk gondolni arra is, hogy a világhírűvé vált nagyszentmiklósi kincset is követelték Bécstől, mert azt a bánsági magyar faluban, Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülőfalujában találták, „Románia területén”. Ezek szerint Bartók hagyatéka is román kincs. Albrecht Dezső néhány gondolatát idézem most.

„A magyarnak csak egy rokona van: Európa, s ez a rokon sem akar tudni rólunk. A magyarság Európa reménytelen szerelmese. Bennünk Európa túléli saját magát. Mi még most is európai öntudatról, közösségi érzésről ábrándozunk, amikor már Európa nem akar tudni saját magáról sem. Az erdélyi magyarság csak egy láncszem a nemzet életében, nem önmagáért való.”

A gondolatsor a Hitel folyóiratban jelent meg, 1936-ban. Ma a folyóiratról szólnak az előadók Sepsiszentgyörgyön, dr. Szász István Tassal az élen. Esemény, annyi minden után és előtt.