És

Jó előre tisztázni kívánom, nem pályázok a legrövidebb című sajtóanyag szerzői díjára. Előfordulhat viszont, hogy ha megkérdezik, ki az a Botos László, valaki fél szájjal kiböki, ó, az a földrajz-analfabéta, aki a Kárpát-medencében legtöbbször megjelentette nyilvánosan azt, hogy „Erdély és Románia” vagy „erdélyi és romániai”.

Észrevették vagy sem, az utóbbi húsz-huszonöt év során három-négy újságban és kiadványban több mint ezerszer leírtam, Erdély és Románia, erdélyi és romániai, avagy romániai és erdélyi magyarság, erdélyi és romániai megyék, erdélyi és romániai időjárás stb. De miért, mi akar ez lenni?

Negyedszázaddal ezelőtt elgondolkoztam, hogy az erdélyi és romániai (na, látják?!) magyarság különféle szervezeteinek névadói nem mindig eléggé integrálóak. Amikor erdélyi egyesületről (később pártról is!) olvastam, úgy éreztem, az kifelejti, lélektanilag mellőzi a moldvai és általában a Kárpátokon túli magyarokat. A romániai címkézésű elnevezéseknél ilyen ugyan nem merült fel, de az Erdély, erdélyi szót hiányoltam, hiszen nekünk az a szívhez szólóbb. Innen már csak néhány ujjbegy-mozdulat kellett a nagy találmányig. Nálam azóta nincs sem erdélyi, sem romániai magyarság, hanem csakis erdélyi és romániai. Szövegrövidítésnél, mondategyszerűsítésnél ugyan előfordul külön-külön is, de csak úgy, hogy az írás egészében ott van egyszer-kétszer vagy többször a Románia és Erdély, romániai és erdélyi.

Nem kirekesztő, nem kell a román Alkotmányig futni. Inkább csak a jó öreg matematika halmazelméletéig. Egyik halmaz részhalmaza a másik halmaznak. Én, B. L., aki vagyok, egy időben élek Romániában, mert ez tagadhatatlan, nem is cáfolom, és ugyanúgy Erdélyben, mert ez is tény. Két halmaz közös területén lakó erdélyi és romániai ember vagyok.

Lehet, hogy csak a magyar nyelvben otthonos ez a fogalom. A román nyelvű Transilvania și România, Ardealul și România valamivel furcsább vagy szokatlan, sőt, sokaknak valószínűleg botrányos. Könnyen eszükbe juthat Trinidad és Tobago, Sao Tomé és Principe, Antigua és Barbuda…