Erdélyben mindenki kisebbségi

Létesült Romániában a sok többi mellett egy egészen friss civil szervezet. Nem minden üde, ami friss, mert a friss fekália sem fölemelő. Ám ez a most létesült román civil szervezet annyiban is sajátos, hogy semmiféle szükséglet, inger nem sürgette. Csupán a megélhetési hatalomvágy, ami itt is általános. Nem mondom, hogy valamilyen agyrém szülte, ugyanis nagyon kell vigyáznunk annak környezeti hatásaira.
A Maros, Hargita, Kovászna Megyei Románok Civil Fóruma alakult meg. Máris beadvánnyal fordult a szervezet a mostani kormányhoz, kérve, vizsgálják fölül a három jelzett megye területén kisebbségben élő (!) románság helyzetét. Mindezeket és a többi érvelést is olvasván, azonnal arra gondoltam: csatlakozzanak nyugodtan a Romániában kisebbségi, állami elnyomásban vergődő magyar szervezetekhez! Átadnánk a teljes iratanyagot, beadványok és törvényekre történő hivatkozások másolatait – úgy 150 tehervagonnyi lenne kb. –, együtt bolygatnánk föl a ringyoid kormányok, minisztériumok, pártok elszánt harcát a kisebbségek ellen.

Van azonban másik vetülete is az ügynek, mármint a székelyföldi románoknak a mostani román kormányhoz került beadványának, kisebbségi kérdésben. Az már nevetséges, egyelőre. A székelyföldi románság egyes, itt dőzsölő, meggazdagodott képviselői kérnek kisebbségi jogokat. Viccen kívül és belül.
Nem soroljuk most, hogy ezen az ősi, magyar királyi területen 1920 után hány száz román templomot kényszerültünk építeni, amik azonnal műemlékekké nemesedtek… Arra is gondolnunk kell, ha Funarék, Lăcătușuék tüntetésre szánják el magukat, kényszeríthetnek-e bennünket, magyarokat is hurrázni azon a kisebbségi tüntetésen? Itt ezektől kitelik ez is. Miért ne? Kisebbségi jogokat követel a románság, államilag létesítendő és fenntartott irodákat, állásokat, intézeteket és intézményeket az állam pénzén a három székelyföldi megye „elnyomott, kisebbségi románsága védelmére”, a magyar kissebségiek pénzén.

Ugyanazt mondom itt nyugtatóként, amit egy tanácsülésen, román rikácsoláskor: nyugodjanak meg, húsz év múlva nem önök lesznek itt többségben, hanem a mostani kisebbségi cigányok.