E-levél az ősöknek

A következő nemzedék java része a mai Románia határain kívül él. Egy felmérés szerint a húszas éveikben járó férfiak 55-60 százaléka, a nőknél valamivel kevesebb ez az arány. Van, aki Japánból üdvözli a kedves szülőket, de bőven vannak Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, de a többi földrész országaiban is.

Úgy adatott meg, hogy lapozgathattam néhány idegen ország halálozási ismertetőjét. Amíg az elhunyt ópapát az esetek többségében magyar névvel temették el, addig a gyerek sokszor, de az unoka szinte minden esetben már a befogadó ország keresztneveit használja. Így lett a Jánosból lassanként John, Johann, Jean, Giovanni, Ivan vagy Juan.

Mind fiatalabbak és fiatalabbak indulnak útra szerencsét próbálni. Már a középiskolások a külföldre menést latolgatják a sikeres vagy sikertelen érettségi után. Azt hiszik, ott jobbak a munkalehetőségek, jobban megfizetik őket, gyors meggazdagodásról álmodozhatnak. Ez azonban nagyon keveseknek sikerül, főleg azoknak, akik vállalják a kétkezi munkát. Még ha szakma is van a kezükben, mondjuk orvosok, akkor is nehéz az elhelyezkedés. Így diplomával pincérkednek, taxisofőrködnek a legjobb esetben. Az itthon maradtak pedig igyekeznek minél hosszabb ideig kitolni a fiatalkort.

Gyakran találkozunk olyanokkal, akik 30, sőt 40 éves korukban a szüleikkel laknak együtt, bár ezt nem imádják. Egyszerűen nincs is hova menniük, még akkor sincs, ha valahol dolgoznak. Legtöbbjük azonban munkát se vállal (bár a kínálat kimeríthetetlen), így az idősek pénzén, nyugdíján él, azt költi. Már vicc is született erről. „Mit dolgozol” – kérdezik a fiatalt. – „Írok” – válaszolja. – Csak nem verset vagy regényt?” – kérdezik továbbra is. – „Dehogy! Elektronikus levelet (e-mailt) az ősöknek, hogy küldjenek pénzt!”

Mostanában jönnek vissza is, az nem vitás, csakhogy kevesen. A többség, ha elment, akkor kint is marad. Pedig Romániában, de főleg Erdélyben akkor lenne jobb világ, ha ez a munkaerős nemzedék is hozzátenné a maga részét a gazdaság fejlesztéséhez. Érdekes, hogy nagyon sokan más tájakról jönnek ide, és találják meg számításaikat. Legtöbbször családostól. És nem értik, hogy miért kell innen elvándorolni. Egy Tündérországból.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.