E-levél az ősöknek

A következő nemzedék java része a mai Románia határain kívül él. Egy felmérés szerint a húszas éveikben járó férfiak 55-60 százaléka, a nőknél valamivel kevesebb ez az arány. Van, aki Japánból üdvözli a kedves szülőket, de bőven vannak Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, de a többi földrész országaiban is.

Úgy adatott meg, hogy lapozgathattam néhány idegen ország halálozási ismertetőjét. Amíg az elhunyt ópapát az esetek többségében magyar névvel temették el, addig a gyerek sokszor, de az unoka szinte minden esetben már a befogadó ország keresztneveit használja. Így lett a Jánosból lassanként John, Johann, Jean, Giovanni, Ivan vagy Juan.

Mind fiatalabbak és fiatalabbak indulnak útra szerencsét próbálni. Már a középiskolások a külföldre menést latolgatják a sikeres vagy sikertelen érettségi után. Azt hiszik, ott jobbak a munkalehetőségek, jobban megfizetik őket, gyors meggazdagodásról álmodozhatnak. Ez azonban nagyon keveseknek sikerül, főleg azoknak, akik vállalják a kétkezi munkát. Még ha szakma is van a kezükben, mondjuk orvosok, akkor is nehéz az elhelyezkedés. Így diplomával pincérkednek, taxisofőrködnek a legjobb esetben. Az itthon maradtak pedig igyekeznek minél hosszabb ideig kitolni a fiatalkort.

Gyakran találkozunk olyanokkal, akik 30, sőt 40 éves korukban a szüleikkel laknak együtt, bár ezt nem imádják. Egyszerűen nincs is hova menniük, még akkor sincs, ha valahol dolgoznak. Legtöbbjük azonban munkát se vállal (bár a kínálat kimeríthetetlen), így az idősek pénzén, nyugdíján él, azt költi. Már vicc is született erről. „Mit dolgozol” – kérdezik a fiatalt. – „Írok” – válaszolja. – Csak nem verset vagy regényt?” – kérdezik továbbra is. – „Dehogy! Elektronikus levelet (e-mailt) az ősöknek, hogy küldjenek pénzt!”

Mostanában jönnek vissza is, az nem vitás, csakhogy kevesen. A többség, ha elment, akkor kint is marad. Pedig Romániában, de főleg Erdélyben akkor lenne jobb világ, ha ez a munkaerős nemzedék is hozzátenné a maga részét a gazdaság fejlesztéséhez. Érdekes, hogy nagyon sokan más tájakról jönnek ide, és találják meg számításaikat. Legtöbbször családostól. És nem értik, hogy miért kell innen elvándorolni. Egy Tündérországból.