Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

De kiknek a provokátora?

Tehát ismeretlen tettesek a trianoni békediktátum 101. évfordulóját követően, szombat délután a Mihai Viteazul-szobor talapzatának hátsó felére a magyar zászló színeit és a „Trianon 1920” feliratot festetik. Tekintettel a városban egymással párhuzamosan lezajlott, két Trianon-napi megemlékezésre, a dolgot nyilván politikai provokációnak szánták, és nem a művészi önkifejezés szabadságának. (Remélte egyáltalán valaki, hogy idén megússzuk piszkálódás nélkül?)
Mivel június 4-e, e történelmi esemény a nemzeti identitás mentén megosztja a város, Erdély és az ország magyar és román polgárait, ezért egy ilyen, a szimbólumokkal zsonglőrködő, a megemlékezést eltorzító akció leginkább csak arra alkalmas, hogy a megosztottságot szembenállássá változtassa. (Amúgy a helyi politikusok és hatóságok éberségét mutatja, hogy a provokációra rögtön meg is fogalmazódott az adekvát és arányos válaszreakció: Sepsiszentgyörgy kihívta a Tegát, hogy letakarítsák a szobrot.)
No, de álljunk meg egy szóra. Ugyan minden politikai izgatás végül is a békés egymás melletti élés ellen irányul, a sepsiszentgyörgyi eset kapcsán különösen nehéz eldönteni, hogy melyik közösség volt a provokált fél. Hogy mégis melyik közösség nevében kívántak „üzenni”, mit és kinek? – mert a szóban forgó, meglehetősen szűkszavú üzenet legalább kétféleképpen értelmezhető. Egyrészt, ha „román” emlékműre pingált piros-fehér-zöld trikolórt látunk, akkor kézenfekvő a válasz, hogy „magyar” részről elkövetett szoborgyalázással van dolgunk.

Csakhogy ezzel az értelmezéssel az a probléma, hogy a felirat egyáltalán nem stimmel a szándékkal. Ugyanis ha az elkövető magyar, akkor a Trianon mellé nem a számára is tragikus dátumot, hanem inkább a már bejáratott „Vesszen” szócskát pingálja. Nemde? Másrészt pedig, ha azt nézzük, hogy a magyar nemzeti színek Mihai Viteazul lovának patái alatt és a fara mögött helyezkednek el – a Trianon 1920 felirat kíséretében –, akkor bizony a magyar közösség, illetve múlt gyalázására alkalmas üzenetet látunk. Vagyis ez a provokáció, ha egyáltalán az volt, meglehetősen kétértelműre sikeredett, s inkább mindkét közösséget sérti – még ha nem is ez volt a szándék. De hátha majd elmagyarázzák.

Pozsony János Csaba

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük