Felhívás!

Betyárbecsület

Családunkban valamikor a múlt század 30–40-es éveiben volt finánc, így hajlamosak vagyunk legalább objektíven szemlélni a céhbelieket, hiszen az illető közkedvelt volt, köztiszteletnek is örvendett, becsületes, pontos embernek ismerték. Emiatt is jóleső érzéssel töltött el, amikor kézhez vehettem a helyi fináncok levelét, amelyben arról értesítettek, hogy elismernek egy központi adminisztratív bakit, és tulajdonképpen rendben áll az adófizetői szénám.

A levél fanyar mosolyra késztetett, hiszen ez nem a fináncok sara volt: a rendszeré, amelyik 27 év alatt képtelen egy egységes számítástechnikai nyilvántartásba betenni adótartozásainkat, a tb-járulékokat, az egészségügyi hozzájárulásokat. Miért kellett magyarázkodniuk a pénzügyeseknek, miközben politikusaink vezetésével kidobtak az ablakon egy semmire sem jó, egységes egészségügyi nyilvántartó programra több mint 180 millió eurót, és 2017 nyarán országszerte kiküldtek boldognak-boldogtalannak egy-egy felszólítást, hogy öt évvel ezelőtt, 2012-re (az én esetem, de biztosan nem az egyetlen) egész évre tartozik az egészségügyi járulékkal!

Mindeközben ugyanis az áldozatok könyvelésében öt éve ott lapultak lefűzve a nyugták a kifizetésekről, amit Romániának, az állam intézményeinek pengettek le: fél évig az Egészségbiztosítási Pénztárba, év közepétől pedig a pénzügyhöz, mert átadták a rendszert. Ilyenkor a laikus is megkérdezi: mi került annyi millió euróba, ha pár ezer embernek a befizetéseiről sem voltak képesek pontos nyilvántartást vezetni? (Az egységes egészségügyi nyilvántartó rendszer hibáiról, javításairól már újságcikkek ezrei szóltak.)

Hülyéknek fizetett ki az állam annyi közpénzt, vagy csalóknak, akik aztán a megrendelővel feleztek a hasznon?

Kis János, Sepsiszentgyörgy

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.