Felhívás!

Az antivaxxerek felelősségéről

Kikérték a véleményem az antivaxxerekről szóló írásról, melyet a Transindex tett közzé, s melyet éles ésszel és sarkítva írt meg vitatkozó kedvű írója. Az illető oda lyukad ki, hogy az oltásellenes aktivisták – hemzseg tőlük a fél-hivatalos nyilvánosság, a Facebook és az egyéb csatornák, a tévében is a kelleténél többet szerepeltetik őket (s ez bizony felveti a felelősség kérdését!) –szóval az oltás ellen szájalók amolyan bűnbakképzés eredményeként kerültek volna ilyen előkelő helyre, s tulajdonképpen nem őket kell okolni a hazai beoltottság alacsony arányszámaiért.

Hanem akkor kit? – kérdi az olvasó, s itt a szerző okfejtése oda lyukad ki, hogy a hatóságok bizony nem kommunikáltak célszerűen, hol a hozzá nem értésük, hol a politikai számításaik, hol egyéb hitványságaik oda vezettek, hogy a lakosságot nem sikerült a veszély tudatára ébreszteni, s bizony emiatt messze lemaradtunk még a szomszéd államok némelyikétől is a védettség fokozatát illetően.

No, de a kétségtelenül hibás tájékoztatási politika mellett vajon nem kínál más tanulságot is a vészhelyzet súlyosbodása, vajon be kell-e ennyivel érnünk? A spanyolnátha-járvány annak idején több áldozatot szedett, mint ahányan a ’14-es világháborúban elestek vagy civilként elpusztultak, ötvenmilliós számot lehet a történelemkönyvekben olvasni, a mostani világjárvány áldozatai az ötmillióhoz közelítenek napjainkban, s noha ez lesz nagyobb is, a száz évvel korábbi áldozatok számát remélhetőleg nem fogja meghaladni — hála az oltásoknak, az orvostudomány és az egészségügy mai teljesítményének. No de mi a helyzet a relatív lemaradás dolgában? Fő tanulsága a mai világjárvány-kezelés hiányosságainak szerintem más: az oltakozást nem lehet az önkéntességre bízni, mert nem minden ember érez egyforma felelősséget embertársai iránt, márpedig ebben nincs, nem lehet pardon. Magad egészségének kockáztatása sem üdvös, de a járvány nem úgy működik, hogy a betegség megállna saját szervezetedben. A járvány attól járvány, hogy terjed, méghozzá feltartóztathatatlanul, tehát a hatóság ebben tévedett a legnagyobbat. A felismerés már megszületett, ennek hasznát fogjuk látni a következő világjárványok kezelésében: egyes szakmai kategóriákat már köteleznek az oltás felvételére, ezt ki kell terjeszteni minél többekre, ha nem is mindenkire, de ebben az orvosoké lehet az utolsó szó.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2021. október 15., 6:11
    ÉRTÉKELÉS: -1

    Nem lenne téma ma már, ha a rosszul értelmezet “emberi jogok” túlhangsúlyozása miatt, az akarod, nem akarod játék helyett, felvették volna a kötelező oltások közé a covid-19 vakcinát.

  • User
    Dátum: 2021. október 15., 10:03
    ÉRTÉKELÉS: -4

    Kísérleti nyulakat csináltak az emberekből, nem csoda, ha a többség nem akarja beoltatni magát az ilyen védőoltással, amelynek a hatása bizonytalan!

    • User
      Dátum: 2021. október 15., 12:52
      ÉRTÉKELÉS: 7

      Honnan tudod kis okos? Ha 70 évvel ezelőtt nem tették volna kötelezővé a BCG-ét a gyerekbénulás elleni sabin oltást, a tetanusz ellenit, a torokgyik ellenit, stb., akkor ma már nem is lennél!