Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Amit megkövetelt a haza

Nem szándékunk visszamenőleg fényesítgetni a magyar történelmi múltat. Emlékezzünk azokra a lármafákra, vesztes meg győztes nemzeti próbákra, melyek figyelmeztetők ma is. Különösen nem szoktunk kitalálni történelmet, ahogyan teszik itt is, ott is más nemzetek.

A Csíki-havasok és a Torjai hegység között ott van a Nyergestető, átjáró volt az a két medence, Háromszék és Csík között. Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom idején a székelység egyemberként vállalta a Habsburg-ellenes háborút, nem akarván jottányit se engedni a küzdelemből. Gál Sándor tábornok parancsot adott az átjáró szoros megvédésére, Tuzson János alezredest nevezte ki parancsnoknak. Védhető volt – védhető lett volna a szoros, és ezt tudta mind az osztrák, mind az orosz sereg akkor, augusztus elsején.

Történészek ma is az ógörög Thermopülai-csatával vetik össze az ütközetet. Akkor a perzsák támadtak Spártára, egy szoros átjárót kellett megvédeniük a görögöknek. Került egy áruló görög, aki zsák pénzért elárulta a kerülő csapásokat. Leonidász spártai király és serege elesett, egy szálig. Egy legenda szerint a győztes perzsák az árulót élve megnyúzták, bőrébe kötözték az árulás bérét.

Árulás történt Nyergestetőn is, ha nem is vert föl a történelmi esemény akkora irodalmat és legendát, mint a görögöknél. Tuzson alezredes azt cselekedte, amit a haza szabadsága megkövetelt, a hatalmas cári sereggel szembeszálltak. Az árulókat a történelem meg a jelenkor megveti. Ettől nem lesz nemesebb a gyűlölt ellenség. Kétszáz honvéd védte a hágót, elestek, tömegsírba kerültek a gyalázat elől.

Nyergestetőn székely emlékmű áll, azt Paulini János csíkzsögödi kőfaragó készítette örök emlékül és tanulságul a maradéknak, 1897-ben. Minden esztendőben zarándokolnak a tetőre székelyek, vendégek. Az idén, október 13-án a bukaresti alkotmánybíróság meghívta tárgyalásra a magyarországi alkotmánybírákat. Onnan a vendégek fölmentek az emlék-havasokra, mind a budapestiek, mind a kolozsváriak. Fenn a tetőn azonban már érdeklődtek a román titkosok, miféle tüntetés, népünnepély lesz, s kik, milyen engedéllyel. Szóval, ahogy az szokott lenni minálunk, illetve Romániában, közel száz éve.

Egyházi közösségek, közadakozás meg a székely magyar honleányok gyűjtötték az emlékmű költségeit, áldassék nemes szándékuk. Az idén Balázs Antal művész fafaragó készített két és fél méter magas kopjafát Puskás Bálint fölkérésére, annak hű mását kicsiben az alkotmánybírák ajándékaként, 20 negyven centiméter magas emlékkopjafát a jelen levő alkotmány bíráknak, vigyék Budapestre örök emlékeztetőként. Ugyanakkor megmagyarázta a székely faragott motívumok jelentését rendre. Földink, Puskás Bálint, volt alkotmánybíró szervezése több volt, mint emlékeztető. Nemzetünk összekapcsolása örök tanulságul szolgál. Leonidász spártai királlyal együtt véshetjük kőbe, lelkekbe: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. Balázs Antal elmondta Kányádi Sándor költeményét a havasi csöndben: a Nyergestető címűt. Kőszikla az a vers is, védenünk erkölcsi kötelességünk.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük