Felhívás!

Amíg a falak eltűnnek

„A cigánygyermekek szakmát tanulnak” – olvashattuk egykoron (2004-ben) a megyei sajtóban. Ezt a 70%-ban roma gyermekekből álló sepsikőröspataki iskolában sikerült elérni, először Kovászna megyében. Négy éven keresztül működött a kihelyezett fafeldolgozó szakosztály (másfél éves inasképzés), 45-en végeztek. Harminckét cigánygyermek tanult itt szakmát. Ráadásul a kezdeti idegenkedés után a cégvezetők nagyon elégedettek voltak a végzősök gyakorlati tevékenységével.

Miután a sok közül az egyik szerencsétlen tanügyi rendelet megszüntette ezt az oktatási formát, több sikeres tanfolyamot szerveztünk. Állandó partnerünk volt a munkaügyi igazgatóság, de felnőttképző cégekkel is folytonosan együttműködtünk. Nagy sikernek örvendett tavaly a megyei munkaerő-ügynökség projektje is Sepsikőröspatakon, melynek eredményeképpen 146 kőröspataki roma szerzett valamilyen képesítést. Jelenleg is működik egy csoport 14 hallgatóval, asztalos szakmában.

Három év nagyon hosszú, és elsősorban az anyagi lehetőségek hiánya miatt folyamatos igény van az ilyen típusú, rövid időtartamú képzésekre. A munkahelyek is nagyrészt biztosítottak az ács, asztalos, láncfűrész-kezelő, húsfeldolgozó, állatgondozó szakmákban. Jellegzetes, hogy a településen nagyon sok nyolc osztályt elvégzett fiatal is jelentkezett, és rendszeresen járnak a képzésekre.

A lényeg a következő: itt vannak közöttünk, valamit kezdeni kell velük. A megalázással, kirekesztésükkel csak a feszültségeket szítjuk. Szükség van mentőövre, és a romák akarják is. Tudni kell kezelni a helyzetet, mert nagyon nehéz a bizalmukba férkőzni, de ha egyszer megnyerted őket, nagyon ragaszkodók, szófogadók tudnak lenni. Szűkebb hazánkban, Székelyföldön most ezt tartom az egyik legfontosabb feladatnak.

Zsigmond Sándor, Sepsikőröspatak

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.