Ahol bevált

Járom a világot gyalog, ahogy a székely gazda andalog, mert a Romániában illetékes, törvénykóstot habzsoló szélhámosok kiderítették, hogy az a darab föld, amelyen az ősi, dédnagyapa építette ház áll, az a ház alatti föld állami tulajdon, nem a családé. Gyalog, mert 22 év után Budapestről visszaemigrálva, az ajtóm előtt leláncolt, vadonat német kerékpáromat ellopták az első héten…
Beütöttem magam az este San Marinóba, csak úgy, hadd lássam, hogy van a 33 ezer lakosú független állam (!) Olaszországban. San Marino a világ legrégebbi köztársasága, 301-ben alakult, nevét a város, azaz a katolikus kolostor alapítójáról kapta, s az is maradt. Ennél a független államnál kisebb még kettő van, egyik Monaco, a másik a Vatikán pápai állam.
Én mondom, San Marino sem játéka az emberiségnek, európai, sőt, ókori jogrend uralkodik benne. Igazság, választó és megválasztási jog, szólás- és sajtószabadság. Az alapító szerzetes, Szent Marinusz nem volt otthon az este, amikor kerestem, de nélküle is minden a helyén vala, rendben és tisztán.
Manapság nagy forgalma van a politikában az enklávé megnevezésnek; azt az államot nevezik enklávénak, amely teljes terjedelmében egy másik állam szárazföldi területén létezik, függetlenként. San Marino saját, ősi nyelvét használja, noha az idegen a „környező” Olaszország számára. Használatos nyelv mind a kettő mindenütt, de az ún. hivatalos nyelv az olasz. San Marino köztársaságot többször akarták elfoglalni, idegen kebelre ölelni, ám a lakosság soha nem adta oda magát, föllázadt, védte önmagát s a földjét. A római pápa akarta elfoglalni 1739-ben, pápai jogon, de a keresztény köztársaság eszeveszett lázadásra adta a fejét, hát a másik esztendőben XII. Kelemen pápa is rálegyintett az akkor már 1439 éves államra, s annak köztársaságára. A nagy Napóleon 1797-ben tett ajánlatot San Marinónak. A válasz: NEM.
Romániának – c. c. c., egy napon említem a 61 négyzetkilométeres San Marinóval – vajmi kevés köze van jogilag a mostani európai köztársaságokhoz. A sikoltozó sikkasztások hazája lett, Kárpátokkal, Erdélyestől, Bánságostól. De azért meg lehetne látogatni az egykori kőfaragó Szent Marinusz 301-ben létesített s ma is álló köztársaságát. Amott bevált.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.