Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A rabok árvái

Vélt dicsőségére szomjazó nép(ség). Röhögő kórusoktól kísért népszavazások, amelyek ijesztő távolságra vannak a rabszolgakórustól, akár Rómától meg Vladivostoktól. Ezeket a távolságokat hulló élettel hintette be a magyarság két világégés idején és után.

Hirdetés
Hirdetés

Minap emlékeztünk nyolcszázezer magyarra, akiket a második hivatalos és hivatásos gyújtogatók sepertek a Szovjetunióba magyar területekről; munkálkodott a gyilkos elmélet meg a rablás ördögserege, miközben magyar milliók mondottuk térden a Miatyánkot, apátlan árvák, és aki még tudott olvasni, ordította Babits Mihány verséből (Jónás könyve): „Vétkesek közt cinkos, aki néma…”

Túlságosan is könnyű megközelítenünk a halált magát ebben a világban, melyben őrjöngnek az ünnepek, s a romániai rab magyarok árvái kegyelemkenyéren várják Apa hazatértét; bűnhődve ártatlanul. A ringyoid Európa eladta immár testét s a lelkét a rabok gyermekeinek szeme láttára. A nagyotmondás pora-pelyvája kereng fölöttünk, és az sincs, kitől megkérdeznünk, gallérját ragadván: miért nem gyűlünk végre tízezren össze, vállunkon tartva Börtön-Románia rabjainak gyermekeit? Bekéék, Szőcsék odabenn, s a hazátlan, gyáva nép arra se képes, hogy jajait karba, kórusba emelje.

Annyiban érdekel mások dicsősége, amennyiben mi fizetjük mások ünnepi szalonnáját, borát. Rongyos a szótár, melyből feleségek, anyák, gyermekek szemelgetik a szavakat a magyar ártatlanok börtönei felé. Odabenn zavaros víztől szárad a garat, idekinn ki mit hazudik és lop, azzal lesz egyre gazdagabb.

Karácsony következik az ünnepsorban. Vének emlékeznek és fohászolnak – nagy ez a kórus, miközben ránk se köpik Európa. Önmagára se, hiszen elfúvatta Románia fölül a jognak árnyékát is. Haza csak ott van, ahol jog is van, s a népnek nincs joga (Petőfi). Minálunk a lármafáknak is ünnepnapja van. Mikor is van az ártatlanul rabságban reménykedők gyermekeinek, családjának ünnepe?

A gonoszság oltárai szanaszét. Restelkedve settenkedik fölénk a Nap. Görnyedteknek, lesütött fejűeknek csak a tarkóját, farát éri. A rabok árvái várakoznak idekinn.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük