Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A magyar széppróza napja

Jól tették, akik döntöttek arról, hogy a költészet, a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar tudomány, a magyar dráma és megannyi más, számunkra létfontosságú terület után a magyar széppróza is megtalálja helyét a jeles évfordulók forgatagában.

Ahhoz kétség nem fér, ünnepelni tudunk, főleg akkor, ha annak értelmét, érzelmi tartalmát átérezzük, ha általa nemesedünk, úgymond felnőttebbekké válunk, jobban figyelünk arra, ami körbevesz, s teendőinkre is. Ilyen megfontolásból születhetett meg 2017.november 13-án a Magyar Írószövetség választmányának ajánlata, hogy ezután minden esztendőben, Jókai Mór születésnapján ünnepeljék meg a magyar prózát, ez az időpont legyen a magyar próza napja szerte az egész Kárpát-medencében. És 2018-tól kezdve, minden február 18-án a magyar szépprózát méltatjuk. S adódhatott erre jelképszerűbb, felemelőbb dátum, mint Jókai Mór születésének napja?

Ha már a költészet ünnepét József Attilához, a drámáét Madách nevéhez, a magyar kultúrá­ét Kölcseyhez, a magyar nyelvét Kazinczyhoz igazították, önkéntelenül, természetszerűen adódott, hogy a szépprózát Jókaihoz kössék. Elképzelhetetlen, hogy miként Petőfi csillaga örökkön örökké ragyogni fog a költészet egén, ne ez történjék a mi Jókaink esetében is. Azt megmondani nem tudom, senki sem tudja, hogy ma hányan és kik olvasnak Jókai-művet.

Magyartanárként viszont sokszor tapasztaltam, hogy a világirodalom mércéjével mérhető íróóriás legalább számos barátot szerzett a magyarságnak.

Annak idején minden bizonnyal nem létezhetett magyar család, ahol legalább egy Jókai-mű ne legyen feltalálható a szekrényben, a polcon, a mestergerenda alá bedugva. Persze, nemcsak Jókaiból áll a világ, és a magyar széppróza sem.

Ám azért felette furcsának tartom, hogy akad olyan végzős, rangosnak tartott iskolában is, akinek kezében soha nem járt Jókai-könyv. Hátha ez a nap mindenkinek meghozza a kedvét, hogy szép magyar prózát olvasson, ha nem is feltétlenül Jókait!

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2021. február 19., 13:52
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Fikker János:

    A fenyők…

    Látod? Aranyba öltöztek a fenyők…
    Ágaikat a Nap, bearanyozta.
    Voltak,és lesznek még idők,
    mikor a szellem, tán ragyogva
    falukra, hegyre, rétre reá terül.
    Az emberek, akkor látni fognak.
    Élhetőbb,és jobb lesz a holnap.
    Aranyba öltöztek a fenyők…
    Gondold csak el, üzentek,
    a prózának, a versnek…
    Legelőször, a nagy világnak.
    Rokonnak,testvérnek, barátnak.
    Várakozva, egyenesen állnak…
    2021. Feb. 19.

  • User
    Dátum: 2021. február 19., 17:56
    ÉRTÉKELÉS: -1

    A szolgálatos „-1-k”, gyűlölői a szeretetnek.
    Értéktelen értékelésük.
    Rossz felé viszi őket, a vérük.
    Vajon, kik ők, miért tagadják,
    a jót, a szépet.
    Miért van bennük gonoszság,
    vadság ?!

  • User
    Dátum: 2021. február 19., 21:12
    ÉRTÉKELÉS: -1

    Fikker János:

    A „Jövő század regényét” is megírta…

    Az a század is elviharzott…Történéseiből, vajon mit tanultunk ?
    Megtanultuk-e tisztelni egymást,és becsülni ?! Akarunk-e, nyugalomban élni ? Van-e erőnk, ön-
    magunkba nézni, van-e bátorságunk beismerni hibáinkat, tévedéseinket ?
    Lesz-e közöttünk valaki, aki majd kivezet bennünket sorsunk útvesztőiből ? Lesz-e olyan írónk,
    költőnk, akinek látomásaiban bízhatunk ?! És megmarad-e a Szó, az emberi mérték ?
    Születnek-e még, feddhetetlen, lényeget látó, és megidéző szellemi vezetők, bírva csapongó
    „szelek járását” ? Talán igen , ha ragaszkodunk az anyanyelvhez, sajátos kultúránkhoz.
    A kincshez, melynek ápolásához, megtartásához, őseink, írástudóink, oly sok áldozatot hoztak…

    • User
      Dátum: 2021. február 24., 11:24
      ÉRTÉKELÉS: 0

      Legyen akkor kéretlen reklám? Ezt a Fikker Jánost nyomatja egy csomó weboldal „hozzászólások” részében, elég csak rákeresni a neten…