A Jobbik és az általános választójog

Az általános választójog a modern demokrácia egyik szent tehene. Másként fogalmazva olyan tabu, melyhez hozzányúlni nem kis bátorságot feltételez. A Jobbik meg merte ezt lépni, nem kevesebbet helyeztek kilátásba, mint azt, hogy amennyiben meglesz hozzá a kellő többségük, akkor a választójogot legalább 8 osztály elvégzéséhez kötik. Mindezt azzal indokolták, ha általános iskolai végzettség nélkül nem lehet gépkocsit vezetni, akkor miért lehessen beleszólni az egyik legfontosabb kérdésbe, abba, hogy ki vezesse az országot. A Jobbik érvei között szerepel az is, hogy a könnyen megvezethető analfabéták legyenek kizárva a választásból. S ha már felvetődött a téma, akkor gyorsan elmondták kedvenc megkülönböztetésüket a 20. és 21. századi pártokról, mondván, hogy javaslatuk egyik motivációja az, hogy a 20. századi pártok (értsd: a Fidesz–KDNP-szövetség, illetve az MSZP és szatellit-pártjai) a javaslatban érintett néprétegek szavazatait igyekeznek megvásárolni.

A kormánypárti média úgy tálalta a Jobbik javaslatát, mint valami égbekiáltó, felháborító szörnyűséget, holott erről szó sincs. Nem kétséges, az analfabéták köre nem azonos a 8 osztályt el nem végzettek körével, és bizonyára akad nem kevés idős ember, akinek nincs meg a 8 osztálya, de ír és olvas, továbbá nagyon is megalapozott világképe van. Velük szemben méltánytalan lenne e javaslat valóságba ültetése.

Ugyanakkor maga a szándék méltánylandó, ráadásul egy irányba mutat a Fidesz egy korábbi javaslatával, a választás előtti regisztrációval. Ami ugyebár azt szolgálta volna, hogy „tisztítsa” a demokratikus akaratképzés folyamatát, hogy azok vegyenek részt a választáson, akiknek ez a kérdés tényleg fontos, de legalábbis fontos annyira, hogy előzetesen regisztrálják magukat. A Jobbik akkor, szembemenve saját politikai programjával és értékrendjével népszerűséghajhász módon a regisztráció ellen lépett fel. Most attól remélnek népszerűség-növekedést, hogy követ dobnak az állóvízbe, és az általános választójogot veszik célba.

Az egész kérdésnek inkább elméleti, mint gyakorlati jelentősége van, hiszen a Jobbik igencsak távol áll attól, hogy kétharmados kérdéseket döntsön el 2018-tól.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások