A havasi csoda

Olvasom a lapban, fehéren a feketét, és alig hiszek a két szememnek. Mostanra kétségeim, hüledezéseim elcsitultak, azért is nyugtatok másokat, akik ugyanígy járhattak. Végül is nem vonhatom kétségbe a megye tájékoztató hivatalát, mely természetes híranyagként közli, hogy a kommandói ifjúsági központot átadták, a munkálatokat elvégző vállalat a szerződött összegből 542.000 lejt, több mint félmilliót visszaadott, mondván és írván papíron, hogy kevesebbe került a munkálat, mint gondolták. Nos, gondolkodunk együtt és külön, megállapítjuk, hogy ilyent e hazátlan hazában még soha nem hallottunk, mióta kétágú nadrágban járunk. Félmilliót visszaadni, mert olcsóbban megcsinálták.

A vállalkozót kérdezhetjük, megvonja a vállát, hogy ez így természetes. Na, és mi van akkor? Mindez itt, ahol az ország természeti, ipari vagyonának nagy részét lepusztították, ellopták büntetlenül. Sőt, börze- és őrségváltás van ismét az országban, ahol szabadon lehet énekelni az operettből, hogy eladó az egész világ.

Kommandó nevezetes, áldott kis havasi falu, csodálatos székely település, természet- és székelykedvelő kirándulók zarándokhelye. Isten nyugtassa Makovecz Imre (1935–2011) világhírű magyar műépítészt, csodálatosnak nevezte a havasi települést, melynek lakói hallatlan munka- és családszeretettel dolgoznak, mert meg kell élni e föld hátán. Írta ezt nekem egyetlen kéziratában, melyet küldött Budapesten a Nyugati Magyarság nevű laphoz, melyet főszerkesztettem. Nagyon szerette Székelyföldet, a székely építészetet. Kommandó megrendítette őt is.

Most reng a föld a hír hallatán, hogy van vállalkozó, aki visszaad hatalmas összeget, mert… szóval erre itt és most alig találok magyarázatot. Több mint félmillió lejt letesz, mondván, ez megmaradt, nem került annyiba a munkálat?!

Adhatjuk tovább a hírt nemzetközi fórumokon, senki se hiszi el. Mert mi is alig. Kommandó csodaországban. Esetleg csodát művelő falu forog egy ország zsibvásáraiban. Annyi képtelenséget, hihetetlen gazemberséget megéltem. Mért ne hinném el a csodát is végre?