Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A falusi iskolák esélyeiről

Aki kicsit is figyelemmel kíséri az országos, az erdélyi magyar, meg a helyi, lokális hírcsatornákat, az meglehetősen sok és különféle hírt olvashat az oktatási intézményekben zajló folyamatokról: lepusztuló vidéki iskolahálózat, újabb miniszteri reform, romló PISA-teszt, összevont osztályok, halomra bukó diákok, erőszakoskodó tanárok vagy éppen szülők, hogy túl sok a tananyag, hogy túl nehéz az iskolatáska, és még lehetne folyatni a sort. Helyi szinten leginkább a romló demográfiai mutatókat kísérő diákhiányra, és ebből a tényből következő intézményi átszervezésre panaszkodnak, illetve a diákok évről évre romló teljesítményére. Szűk cselekvési jogkörük ellenére a helyi oktatást működtetők igyekeznek tartani a lépést a változással, sőt elébe is mennének: pl. regionális együttműködésben a szakoktatás fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, illetve programszerűen zajlik a falusi iskolák tatarozása.

Mutatis mutandis – változtatva a változtatandót, szól a latin közmondás. De a változásnak és az átalakításnak elkerülhetetlen módon vesztesei is lesznek, sőt már meg is vannak. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség próbavizsgákról közzétett adatai alapján Háromszéken a falusi iskolák a vesztesei az oktatást érintő folyamatoknak. A falusi és városi iskolákba járó diákok közötti tudásbeli különbség hatalmasra nőtt: míg az előbbiek 62%-a megbukott a vizsgán, addig ez az arány városon „csupán” 40% körüli.

Bármilyen okok is vezetnek ehhez a minőségromláshoz, az ott tanulók esélyegyenlősége a számok tükrében egy rossz viccnek tűnik. Az eredmények ugyanis arra engednek következtetni, hogy nem ugyanazt a felkészülést kapják a diákok városon és falun, és így végső soron nem ugyanazzal az eséllyel indulnak neki az Élet nevű kihívásnak Lécfalváról, mint Sepsiszentgyörgyről. Magyarán fennáll az a veszély, hogy a falusi közegből induló gyerek behozhatatlan hátránnyal marad. Ez pedig a helyi iskolák további hanyatlását vetíti előre, hiszen melyik szülő bízná gyermekét egy rossz távlatot kínáló iskolára. És nem kell különösebben ecsetelni azt sem, hogy a jogos szülői aggodalom milyen pusztító következményekkel járhat a falusi intézmények és közösségek életére, de a megye oktatási hálózatára is en bloc.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2017. április 5., 22:19
    ÉRTÉKELÉS: 0

    „Az újságírónak a megszerzett vagy kapott közérdekű értesülést továbbítania kell, nyilvánosságra kell hoznia, hiszen az újságíró hivatása, joga, kötelessége a tájékoztatás. Az olvasók és a nyilatkozók is korrektséget, hitelességet várnak el az újságírótól. Az álhírek kiszűrésének módja, hogy az értesüléseket mindig meg kell vizsgálni, hogy ne tájékoztassuk félre az olvasót. Az értesüléseknek mindig megbízható, megnevezhető forrásból kell érkeznie, más eredet esetén ellenőrizni kell.”

  • User
    Dátum: 2017. április 6., 12:20
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Ez egy figyelemre méltó idézet, de jó lett volna, ha a kedves hozzászóló azt is közli, hogy mire (milyen félretájékoztatásra) céloz. Mert én ebben a véleménycikkben (merthogy ez véleménycikk, nem tudósítás vagy tényfeltáró riport) semmiféle álhírt nem fedeztem fel. „Minden újságírónak joga van a sajtó műfaji, szakmai szabályai és a törvények szabta kereteken belül szabadon kifejeznie véleményét” – a MÚOSZ állásfoglalásából idéztem.