Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Tíz évig szennyez egy csikk

Tíz évig szennyez egy csikk Tech-Tudomány

A műanyagmentes kihívások rendszeresen felhívják a figyelmet a hétköznapi szennyezőkre, egyre többen hagyják el a hagyományos szívószálat vagy az egyszer használatos műanyag zacskókat, PET-palackokat, és a jobb vendéglátóhelyeken az italok már újrahasznosítható pohárból is kérhetők. A cigarettacsikkekről viszont talán túl kevés szó esik.

Hirdetés
Hirdetés

Bár a mikroműanyagokkal szennyezett élővizekről és talajról egyre gyakrabban hallani, azt már kevesebben tudják, hogy a máig gyakran eldobált cigarettacsikkek még a műanyag szívószálaknál, palackoknál is nagyobb kockázatot rejtenek magukban.

Sajnos a mai napig rengetegen dobják el a csikkeket automatikus mozdulattal az utcákon, mely tűzveszélyessége mellett rendkívül szennyező is a környezetre nézve. Hogy a probléma súlya világosan érthető legyen: a becslések szerint napi 18 milliárd cigarettát vesznek az emberek, melyeknek csupán nagyjából egyharmada kerül a szemétgyűjtőkbe, a többi a természetben végzi. Egyetlen csikk pedig nagyjából ezer liter vizet is képes beszennyezni.

Bár sokan úgy vélik, lebomló anyagról van szó, valójában a cigarettacsikkek alapanyaga túlnyomórészt a cellulóz-acetát, egy szintetikus anyag, amelyből a műselyem is készül, és amelynek előállításakor nem lebomló műanyagok keletkeznek. A füstszűrőkben pedig a füstből származó méreganyagok, többek között nikotin és különböző nehézfémek, ólom, arzén is jelen van, így a csikk eldobása után nagyon hosszú ideig képes mérgezni a földet.

A szűrőket egyébként nagyjából az 1950-es években kezdték el gyártani, hogy ezzel enyhítsék a tüdőrákkal és más betegségekkel kapcsolatos aggodalmakat a dohányzókban, eleinte próbálkoztak gyapot, faszén vagy keményítő felhasználásával, ám mára a gyártók szinte kivétel nélkül műanyag rostból készítik azokat, mely így nemcsak alacsony hatékonyságú a végeredmény, de újrahasznosításra is alkalmatlan, a földben pedig először mikroműanyagokra bomlik, majd nagyjából tíz évig szennyez.

Egy kutatás során, melyet az Anglia Ruskin Egyetemen végeztek, azt is kimutatták, hogy a földre kerülő csikkek a növények fejlődését is akadályozzák: mind a csírázásban, mind a növekedésben visszavetik azokat. Ráadásul az élővizeken át az óceánokba is bekerülnek.

A problémára pedig lenne kézenfekvő megoldás: már számos cég piacra dobott többféle hordozható hamutálat és csikktartót, hogy akkor se kelljen azokat eldobni, amikor épp nincs egyetlen elérhető szemetes sem a környéken. Ezek a zsebben is elférő tárgyak néhány ezer forintért, gyakorlatilag egy-két doboz cigaretta árából megvásárolhatók, számos webshopban elérhetők.

(nlc.)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. augusztus 5., 13:55
    ÉRTÉKELÉS: 4

    18 milliárd szál cigi, kb. 1 milliárd csomag kb. 3 euróval számolva elég csinos összeg. És panaszkodunk a szegénységre. Ez napi 3 milliárd euró naponta emberek. Büdös szájszag ,tüdőrák, környezetszennyezés , szegénység . És a sok buta ember önként, dalolva szívja pénzelve a gazdag gyártókat, a kapzsi államkasszát és lelki és testi szegénységbe taszítva magát. Az emberi butaság végtelen.

    • User
      Dátum: 2020. augusztus 5., 14:31
      ÉRTÉKELÉS: 4

      Az nem zavarja őket, hogy ebből ki és miért gazdagodik, de azt már igen, hogy a mondjuk havi 50 lej amit maszkra költene egy pár hónapig kinek a zsebébe megy.