Felhívás!

Magyar tudós közreműködésével indult útjára a Napot vizsgáló műhold

Magyar tudós közreműködésével indult útjára a Napot vizsgáló műhold Tudomány

A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projekt résztvevője Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csillagászprofesszora.

A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, a tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét, a European Space Agency (ESA) a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban technikai akadályokba ütköztek.

Az egyik nagy kihívást az űrhajó hőszigetelése jelentette

Az egyik nagy kihívást az űrhajó hőszigetelése jelentette, ahhoz ugyanis több éves fejlesztésre volt szükség, hogy a berendezések 520 Celsius-fokig bírják a hőséget. A Solar Orbiter hűtőtartományát végül szendvicsszerűen rétegezett titániumból készítették el, amelyet a SolarBlacknek nevezett, speciális, fekete színű anyaggal vontak be.

Az űrjárművek borítását a fényvisszaverés miatt általában fehérre tervezik, de a fehér szín az ultraibolya sugárzás hatására elszürkül, ez pedig jelentősen megváltoztatja a szonda hőtulajdonságait, és hátrányosan befolyásolhatja műszereit. Különleges védőborítása miatt a Solar Orbitert a tudósok már el is nevezték Blackbirdnek, azaz fekete rigónak.

A rendkívüli hőség elviselésére alkalmas borításra azért volt szükség, hogy a Solar Orbiter képes legyen egészen közelről vizsgálni a Napot. A tudósok ugyanis arra kíváncsiak, hogy a Nap hogyan hozza létre és tartja működésben a Naprendszert körülölelő óriási védőbuborékot, a helioszférát, és miért változik ez a buborék időről időre. A Nap aktivitási ciklusának feltárásához a kutatók szerint a Nap sarkvidékei adhatnak kulcsot, a Solar Orbiter pedig az első űrszonda, amelyik erről a rejtélyes régióról képet adhat.

A hétéves misszióra felbocsátott Solar Orbiter előtt valamennyi Napot vizsgáló műhold az ekliptika mentén haladt, vagyis azon a síkon mozgott, amelyen a Föld kering Naprendszerünk központi csillaga körül. Most azonban felülről nézhetnek le a tudósok a Napra, és láthatják a pólusokat is. Ennek azért van jelentősége, mert csak a Nap globális mágneses mezejének kellően pontos modelljével lehet előre jelezni az űridőjárási eseményeket.

Példátlan részletességgel szolgáltathat adatokat

A Solar Orbiter mindezidáig példátlan részletességgel szolgáltathat adatokat arról a kapcsolatról, amely a Nap és a helioszféra eseményei között áll fenn. A mérések alapján a tudósok képet kaphatnak arról, mi köze van annak, ami a Nap felszínén történik, ahhoz, amit a Föld közelében megfigyelünk.

Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) csillagászprofesszora a projektben a SPICE Team tagja. A SPICE az a műszer, amely a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd a Napból kiáramló plazmát, azaz az univerzum anyagának 4. halmazállapotát. A műszer fontos szerepet játszik a napkitörések gócpontjainak, úgynevezett aktív régióinak feltárásában és azok kialakulásának előrejelzésében. Továbbá – a műhold egyedi pályájából adódóan – a SPICE kamera feladata a Nap felszínén kialakuló igen nagyszámú, kollimált mágneses plazmakilövellések fizikai körülményeinek vizsgálata.

A SPICE műszert az angliai Rutherford Appleton Laboratory (RAL) vezetésével nemzetközi konzorcium fejlesztette ki. A műhold február 10-i sikeres fellövését követően a RAL-ban a kutatók ünnepségen tájékoztatták a nyilvánosságot a napműhold küldetéséről. Erdélyi Róbert tudományos előadásában kiemelte: a műhold segít megérteni a Nap pólusaiból rendkívüli sebességekre, akár több ezer kilométer/szekundumra is felgyorsuló anyagáramlást, a napszelet, amely meghatározó faktora űridőjárásunknak.

A kutatók szerint az előzetes eredményekre már májusban lehet számítani, de az adatok teljes körű, tudományos feldolgozása várhatóan 2021 novemberében kezdődik.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.