Korlátok nélküli bálnavadászatba kezdenek a japánok

Japán bálnavadászhajók egy csoportja idén július 1-jén fut ki a tengerre, hogy 31 év után újra megkezdje a kereskedelmi célú bálnavadászatot – jelentette be a japán bálnavadászok egyesülete.

Egyelőre a Japán körüli vizeken kezdenek cetekre vadászni

Hat, a Csendes-óceán partján fekvő város, köztük a bálna- és delfinvadászat fellegváraként elhíresült Taidzsi bálnavadászai öt hajóval közös flottát indítanak útnak július első napján, egy nappal azután, hogy a szigetország hivatalosan is kiválik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC).

A japán kormány december végén jelentette be, hogy kilép a vadászati moratóriumot elrendelő szervezetből, mert fel akarja újítani kereskedelmi célú bálnavadászatát.

Az újonnan felálló flotta egy héten át csukabálnára vadászik a Taidzsihez közeli vizeken, Vakajama prefektúra partjainál, később Baird-féle csőröscetre és északi simabálnára Csiba prefektúra partjainál, Tokiótól keletre. Később döntik el, hogy hány bálnát ölnek le és hogyan osztoznak a zsákmányon.

Bár a természetvédők erősen bírálják Japánt a kereskedelmi célú bálnavadászat felújítása miatt, egyelőre úgy néz ki, hogy – legalább is pillanatnyilag még – szerény célokat tűztek maguk elé, és bálnák százai menekülhetnek meg a Déli-sarkvidék vizein, ahol a japán hajók eddig „tudományos kutatás” címen vadásztak bálnákra.

Hamis az állítás, hogy a bálnavadászat kulturális tradíció

Az úgynevezett tudományos célú vadászat csúcspontján Japán évi 1200 bálnát is elejtett az antarktiszi vizeken, de az utóbbi években visszafogta magát az egyre hangosabb nemzetközi tiltakozások hatására és azért, mert csökkent Japánban a bálnahús iránti kereslet.

A japánok évszázadokon át fogtak ki bálnákat, de az antarktiszi bálnavadászati expedíciók csak 1946-ban, az ország amerikai megszállása után indultak el, hogy a lakosság olcsó fehérjeforráshoz jusson a bálnahúsból más húsfélék alternatívájaként.

A korabeli parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a bálnavadászat nem kötődött szorosan a japán kultúrához.

Ennek ellenére napjainkban több konzervatív politikus, köztük Abe Sindzo miniszterelnök nemcsak ínyencfalatként, hanem a kulturális örökség részeként is ösztönzi a bálnahúsfogyasztást.

Nosztalgiából irtják a ceteket

A halászati vállalkozások óvatosak, egyelőre mértéktartó célokat tűztek maguk elé, hogy előbb felmérjék a bálnahús valós piacát.

Halászati illetékesek szerint Japán jelenlegi, tudományos célúnak mondott vadászatból fedezett bálnahús fogyasztása évi 5000 tonna, ami töredéke annak az évi 200 ezer tonna bálnahúsnak, amely a nemzetközi halászati moratórium meghirdetése előtt fogyott az országban. Manapság a bálnahúst főleg az idősebb japánok fogyasztják nosztalgiából.

Bálnavédők szerint lehetséges, hogy a bálnavadászat hosszabb távon nem bizonyul jó üzletnek, mert a fiatal japánok már nem igazán tekintenek élelemként a bálnákra.

(MTI)