Felhívás!

Fordulatot hozhat a koronavírus-betegség kezelésében egy magyar felfedezés

Fordulatot hozhat a koronavírus-betegség kezelésében egy magyar felfedezés Tudomány

A kutatócsoport körülbelül öt évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a szigma-1 receptorral. Fekete Andrea már másfél évtizede vesebetegségeket kutat, ez a receptor így került a látóterébe, hiszen felismerték kutatótársaival, hogy ha a szigma-1 receptort serkentik a vesesejtekben, az véd a vese oxigénhiányos károsodásával szemben.

Mindehhez, illetve a későbbiek megértéséhez érdemes tudnunk, hogy a receptorok olyan fehérjék a szervezetben, amelyekhez más anyagok képesek kötődni. A kötődés eredményeképpen a receptor különféle sejten belüli folyamatokat indít be. Minthogy ezek a folyamatok sokszor betegségekben játszanak szerepet, a receptorok a gyógyszermolekulák leggyakoribb célpontjai között vannak (hiszen a receptor működésének befolyásolása révén adott esetben a betegségre is hatni lehet).

A hegesedést gátló receptor

A szigma-1 receptor számos szövet sejtjeiben megtalálható (különösen sok van belőle a központi idegrendszer sejtjeiben), méghozzá leggyakrabban a sejten belüli membránrendszerhez kötődik. Az utóbbi években a legkülönfélébb életműködésekben (és ezáltal betegségekben) játszott szerepét vetették fel, a depressziótól a szív- és érrendszer működésén keresztül egyes ráktípusokig. A mi szempontunkból azonban a szervezeten belüli hegesedésre kifejtett gátlóhatása lesz kifejezetten érdekes.

“A szigma-1 receptorról korábban úgy gondolták, hogy elsősorban az idegsejtek érésében, illetve a közöttük lévő kapcsolatok megerősödésében van szerepe. Ezért kezdték az Alzheimer- és Parkinson-kórra gyakorolt hatását vizsgálni. Sokféle molekula képes hozzá kötődni, részben a szervezet által termelt, részben külső vegyületek is” – mondta el az Indexnek Fekete Andrea, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikáján működő Diabétesz Kutatócsoport vezetője. – “Bizonyos molekulák (hormonok, neurotranszmitterek, vagyis idegi ingerületátvivő anyagok és gyógyszerek) és körülmények (bakteriális fertőzés, oxigénhiány) befolyásolják a receptor működését. Ilyenkor a receptor sokasodik, és a sejtplazmába, ill. a sejt felszínre vándorol.” 

Az aktivált receptor kalciumcsatornákat kapcsolhat be, befolyásolhatja ezáltal a szívműködést,különböző gyulladásos faktorok termelését is csökkenti, ezzel az immunválasz szabályozásában is lehet szerepe. De a receptort célzó gyógyszerfejlesztés mindeddig szinte csak idegrendszeri betegségekre koncentrálódott.

Fekete Andrea csoportja azonban néhány évvel ezelőtt leírta azt, hogy ha antidepresszánsokkal serkentik a receptort, és megnövelik a mennyiségét, az csökkenti a vese hipoxiás károsodását, sőt transzplantáció kapcsán is hatékony lehet.

Antidepresszáns a tüdőbe, vesébe

Első hallásra fura lehet, hogy miért antidepresszánssal kezelnek vesebetegséget, hiszen azt hangulati zavarok kezelésére fejlesztették ki. Nos, egyszerűen azért, mert a feltételezések szerint számos antidepresszáns, így a magyar kísérletekben alkalmazott fluvoxamin a szigma-1 receptor serkentése révén is hat az agyban.

A szigma-1 receptor központi és sokrétű jelentőségéről árulkodik az is, hogy a legkülönfélébb élőlényekben is nagyon hasonló az aminosav-szekvenciája, vagyis egy igen konzervált fehérjéről van szó. Az evolúció során azok a molekulák, amelyek életbevágó jelentőséggel bírnak, nagyon lassan mutálódnak, hiszen már kis változásuk is az állat halálát okozhatja.

A hegről általában a bőrsérülések területén keletkező, a normális felülettől eltérő képződmény jut az eszünkbe, pedig hegek a belső szerveken, szöveteken is kialakulhatnak. A vese oxigénhiányos károsodása hosszú távon hegesedéshez (fibrózishoz) vezethet, amely egy sor betegségben a károsodások végállapota, és sokszor a beteg elhalálozását okozza.

A csoport a receptor szemben kifejtett védőhatását is kutatni szeretné, mert úgy tűnik, hogy a zöldhályog kezelésében is hasznos lehet, mivel ott is hegesedés alakul ki. Kiderült az is a kutatók számára, hogy a receptor antifibrotikus védőszerepe tehát akár teljesen általános lehet az egész szervezetben.

Amikor bármilyen szervet károsító hatás ér, akkor sokszor a steril gyulladás miatt a szövet sejtjeinek megváltozik az alakjuk és a működésük. Emiatt az egészséges szövet helyén hegszövet képződik. Ez pedig nem képes ellátni az egészséges sejtek funkcióját, sőt gátolja a környezetében lévő szövet működését is.

Szívinfarktust követően sokszor a beteg nem abba hal bele közvetlenül, hogy a szívizom egy ideig nem jutott oxigénhez, hanem hogy az egészséges szívizom helyén is hegszövet alakul ki később, mely nem képes a megfelelő működésre.

Ugyanez játszódik le sokszor a tüdőgyulladás hatására is: a tüdőhólyagocskák hámsejtjeinek helyén hegszövet alakul ki, ezek már nem képesek a gázcserére, így az a tüdőrész kiesik a működésből. Ráadásul ez a heg nem úgy működik, mint bőrsérülések hegesedése, vagyis nem marad a sérülés helyén. Vagyis itt a sebgyógyulás egyensúlya felborul, és már a „gyógyulási folyamatok” fogják a sokkal nagyobb bajt okozni.

A klinikai tesztekhez pénz kell

Fekete Andrea szerint hatalmas probléma, hogy a fibrózisra nincs hatékony gyógyszer, hiszen az összes halálozások 8-15 százaléka valamilyen típusú hegesedéshez köthető. A létező szerek nagyon drágák, a hatékonyságuk is megkérdőjelezhető, és félő, hogy mellékhatásként hosszútávon akár rosszindulatú daganat kialakulását indíthatják be.

A magyar kutatók szabadalma szerint a receptort hatékonyan serkentő fluvoxamin gátolja a hegesedést, ráadásul egy gyakori, már piacra dobott antidepresszáns. Így megvan az az előnye, hogy végigment a gyógyszer-engedélyeztetési procedúrákon, ismert, hogy nem toxikus, biztonságosan alkalmazzák a világon depresszióban szenvedők millióin.

A hatóanyag különösen érdekes, mert az egészséges sejtekben nem csinál semmilényegeset. Csak akkor serkenti a szigma-1 receptorokat, ha sejt károsodott.

A kutatók szabadalmában éppen az a fajta (intersticiális) tüdőgyulladás elleni hatékonyság szerepel, amely a Covid-19 betegeknél is gyakran kialakul. Így a következő lépésben, néhány héten belül, ahogy az engedélyek, illetve a szükséges anyagi források összejönnek, koronavírusos-betegeknek terveznek fluvoxamint adni (ami tehát nem fejlesztés alatt álló gyógyszer, hanem már engedélyezett készítmény)

A klinikai vizsgálatok előkészítésén Fekete Andrea és munkatársai már hetek óta dolgoznak. A kutatók éppen ezért (finoman fogalmazva) vegyes érzelmekkel értesültek róla tegnap, hogy a St. Louis-i Washington Egyetem pont ugyanígy, fluvoxaminnal kezdtek klinikai tesztekbe a koronavírus-betegség ellen. A kutató szerint ez később szabadalmi kérdéseket is felvethet, de egyelőre a legfontosabb, hogy hatékony-e a szer.

Most azonban a hazai klinikai tesztek az elsődlegesek, amelyek legjobb esetben május elején indulhatnak. Első körben száz beteget terveznek a vizsgálatokba bevonni, jelentős költségekkel számolnak. A kutatásokat eddig az akadémiai források és kormányzati támogatások mellett biotech befektetők finanszírozták. A humán vizsgálatok megkezdéséhez szükséges 2-300 millió forint soknak tűnhet, azt jó tudni, hogy egy originális hatóanyag kifejlesztése ennek az ezerszeresébe, nagyságrendileg egymilliárd dollárba (!) szokott kerülni.

(Index)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások