Az ázottkutya-szag titka

Mindenki, akinek valaha volt kutyája, ismeri a jelenséget: az eb, ami (elnézést: aki!) szárazon semleges kutyaillatú, amint víz éri, szörnyű szagokat kezd árasztani magából. Teljesen mindegy, hogy az eső, egy folyó vagy tó vize, esetleg a kádban a zuhany a víz forrása, a hatás garantált. A kutya nem büdös, a víz nem büdös, a vizes kutya mégis büdös. Vajon miért lehet ez?

Amikor ránézünk egy kutyára, egy élőlényt látunk, pedig valójában rengeteg van ott: az eb szőrében baktériumok, (élesztő)gombák, különféle mikrobák milliói tenyésznek. Ez mindennapos dolog az élővilágban, az ön emésztőrendszerében is milliárdos baktériumflóra lakik, és ez így is van jól, egy csomó hasznos dolgot végeznek a szervezet számára. Ahogyan a kutya bundájában éldegélő mikroorganizmusok is. Csakhogy, a jól nevelt kutyákkal ellentétben, ezek a mikrobák egyáltalán nem szobatiszták, és az emésztésük végeredményét jobb híján otthagyják a szőrszálak között. És itt jön a képbe az ázottkutya-szag előállításához elengedhetetlen víz.

A víz a mikroorganizmusok végtermékeit feloldja, aztán párolgásba kezd, és így kijut a szőrből a levegőbe, onnan meg az orrunkba, ahol mi megérezzük a szagukat. A Compound Interest felsorol egy csomó vegyületet, ami ilyenkor képződik, és illatanyagnak számít, a legfontosabbak:

• a benzaldehid
• a fenil-acetaldehid
• az acetaldehid
• a fenol
• a 2-metil-butanál
• a para-krezol
• a dimetil-triszulfid
• és még sokan mások

Érdekes módon ezek egyenként egyáltalán nem büdösek, a benzaldehid szaga például a mandulára emlékeztet, a fenil-acetaldehid pedig egyenesen virág- vagy mézillatú. Együtt azonban kimondottan kellemetlen szagú elegyet alkotnak. Az ázott kutya szaga tehát valójában mikrobák székletének vizes elegye.

(Index)