Lenyűgöző videón a Föld elmúlt 37 éve
Lenyűgöző, háromdimenziós körutazásra hív a Google Earth. Az alkalmazás legújabb fun...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A Parkinson-kórral kapcsolatban ma már egyre többet halljuk azt a kifejezést, hogy Parkinson-komplex, ami azt jelenti, hogy a korábban mozgászavarnak tartott betegségben nagyon sok olyan tünet jelent meg, amely nem a mozgást érinti – fogalmazott Takács Annamária, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa, ideggyógyász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Ezeket a tüneteket nem motoros tüneteknek nevezik az orvostudományban, jelentőségük, hogy a beteg életminőségét sokkal jobban befolyásolják negatív értelemben, mint például a lelassult mozgás. Kiemelte, a nem motoros tünetek akár 10–20 évvel korábban is megjelenhetnek az embereknél.
Az egyik ilyen tünet a szagok érzékelésének a csökkenése és a székrekedésre való hajlam. De ide tartoznak a különböző alvási problémák is, itt példának említette, ha valaki túlságosan rúgkapál álmában, vagy felsikít az éjszaka folyamán. Gyakori tünet még a depressziós hangulatzavar és a pánikroham is – sorolta a főorvos.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy új szabály értelmében addig, ameddig csak ezek a nem motoros panaszok jelentkeznek, nem állíthatnak fel diagnózist. A diagnosztikai szabály ugyanis kimondja, ameddig nem jelentkezik motoros tünet (mozgásprobléma), addig nem garantált, hogy a panaszok Parkinson-kór kialakulásához vezetnek.
Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy ezzel ne kellene orvoshoz fordulni. Hozzátette, ha az emberek már a megelőző tünetekkel szakemberhez fordulnának, óriási előrelépést jelentene a kezelésükben. Takács Annamária arról is beszélt, hogy tévedés azt hinni, hogy a Parkinson-kór csak a remegéssel vonható össze.
A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a betegek egyharmada sohasem remeg, de jelentősen lelassul a mozgásuk vagy például ügyetlenebbé válik az egyik kezük. Nem tudnak például keverni, tojást felverni, nem sikerülnek hajmosás közben a ritmikus, körkörös mozdulatok, vagy fogmosásnál át kell térniük a másik kéz használatára – sorolta.
Az életkort tekintve a betegség leggyakrabban 65 éves kor körül alakul ki, mivel azonban meghosszabbodott az átlagéletkor, ezért sokkal később is megjelenhet. Hozzátette, vannak esetek, amikor már fiatal korban jelentkezik a betegség, legutóbb egy 27 éves páciensüknél diagnosztizálták a Parkinson-kórt.
Takács Annamária hozzátette, jelenleg még nincs olyan gyógyszer a kór kezelésére, amelyre azt lehetne mondani, hogy megelőzi, lassítja a betegség kialakulását, esetleg megállítja azt.
A Parkinson-kór kezelésére már több mint 30 éve folynak a műtéti próbálkozások – közölte Erőss Loránd, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet idegsebésze. Emlékeztetett, 1952-ben egy José Delgado nevű idegsebész implantált először elektródákat az agyba valamilyen pszichiátriai kórkép kezelésére. Ezt aztán a soron következő kutatók és orvosok továbbfejlesztették, és 1987-ben kezdődött meg a Parkinson-kór kezelése elektromos stimulációval.
Erőss Loránd elmondta, a tünetek első fázisában a gyógyszeres kezeléseket alkalmazzák, ha pedig ez kimerül, és már nem segít a betegnek, akkor kezdik meg a műtét előtti kivizsgálásokat. Különböző keresztmetszeti képeket állítanak fel, folyamatosan gyűjtik a beteg diagnosztikai adatait, és ha tiszta Parkinson-kórt állapítanak meg, akkor kezdhetők meg a műtétre való felkészülések.
A műtét során magas frekvenciás stimulációt alkalmaznak az agy idegrendszerében. Egy célzó készülék segítségével elektródát ültetnek be az agymagba, így a beteg érintett testrészeinek a túlműködését csökkentik és egyensúlyba hozzák. Ezt az elektródát egy neuropacemakerrel kötik össze, amely folyamatosan szabályozza a helyes működést.
(hirado.hu)