Hogyan lehetséges, hogy anno, amikor csak fával fűtöttek, nem volt ilyen sok rákos beteg?
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Tech-Tudomány
A tudósok arra is figyelmeztettek, hogy a fával fűtők a kinti levegő szennyezése mellett a lakásokon belüli káros szennyezés szintjét is megháromszorozzák. A városokban a fatüzelésű kályhák felelősek a szálló porban található rákkeltő vegyi anyagok belélegzésének csaknem feléért – ismertette a tanulmányt a The Guardian.
A szálló porban található úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) a tüzelőanyagok égetésekor keletkeznek, és régóta ismert, hogy rákkeltő hatásúak. Az új tanulmány ezek forrásait vizsgálta, és megállapította, hogy a fatüzeléstől több ilyen anyag kerül a levegőbe, mint a járműveket működtető dízeltől vagy benzintől.
A vizsgálatot a görög fővárosban, Athénban végezték, de a kutatók hangsúlyozták, hogy eredményeik általánosan jellemzők. Az otthoni fatüzelés Európa-szerte jelentős problémát jelent a városi levegőminőség szempontjából, és a túl sok fafüst belélegzése súlyos egészségkárosodást okozhat.
„Athén nem kivétel, inkább a szabályt képviseli” – idézte a kutatásban részt vevő Atanasziosz Neneszt, a görög Kutatási és Technológiai Alapítvány tudósát a brit napilap. A kutató kiemelte, a tanulmányuk rámutat, hogyan lehetne kis erőfeszítéssel csökkenteni a kockázatot – csak le kell állni a fatüzeléssel.
A tavaly közzétett kutatások szerint Nagy-Britanniában a levegőt szennyező szálló por apró részecskéinek legnagyobb forrása a háztartások fatüzelése, amely háromszor nagyobb mértékben szennyezi a levegőt, mint a közúti közlekedés, annak ellenére, hogy a lakosságnak mindössze nyolc százaléka fűt fával.
Még a legszigorúbb szabványnak megfelelő, új fatüzelésű kályhák is 750-szer több káros szállóporszennyezést bocsátanak ki, mint egy modern teherautó. A tudósok szerint a fatüzelésű kályhák a lakásokon belüli levegőszennyezés szintjét is megháromszorozzák, ezért erre fel kellene hívni a vásárlók figyelmét a termékeken.
Az Atmospheric Chemistry and Physics című folyóiratban közzétett új kutatásban egy éven keresztül minden nap mintát vettek az athéni levegőből, és azt 31 féle PAH-anyagra és számos más kémiai markerre elemezték. Az egyes vegyületek különböző szennyezési forrásokhoz kapcsolódnak, és ezek alapján ki tudták számítani az egyes források által termelt PAH-arányt. Mint kiderült: az éves PAH-szennyezés 31 százaléka főként télen a fatüzelésből, 33 százaléka a dízelből és az olajból, 29 százaléka pedig a benzinből származik.
Egyes policiklusos aromás szénhidrogének azonban rákkeltőbbek, mint mások, és ha ezt figyelembe vették, akkor a fatüzelésből eredő rákkockázat aránya 43 százalékra emelkedett, a dízelé és az olajé 36 százalékra, a benziné pedig 17 százalékra.
A kutatók szerint az athéni PAH-szennyezés szintje ugyanolyan nagyságrendű volt, mint amit korábban más európai és észak-amerikai városokban végzett vizsgálatokban találtak, míg a kínai városok esetében általában sokkal magasabb szintekről számolnak be.
Az athéni vizsgálatban a policiklusos aromás szénhidrogének átlagos éves koncentrációja az uniós határértékek alatt volt, de ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett referenciaszint kétszerese. A WHO adatai alapján az athéni levegőben lévő policiklusos aromás szénhidrogének 100 ezer lakosra számítva 5 rákos többletmegbetegedést okozhatnak – mondták a kutatók.
Nenesz hozzátette: a füstben nem a policiklusos aromás szénhidrogének alkotják az egyetlen rákkeltő anyagot, számos más, egészségkárosító vegyület is található benne.
Mint a kutatásban részt nem vevő Gary Fuller, az Imperial College London munkatársa kifejtette: az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy a fa elégetése ártalmatlan, mivel a fa természetes dolog. Ezek a mérések azonban arra emlékeztetnek, hogy a fatüzelés nem szennyezésmentes.
Az athéni tanulmány szerint a policiklusos aromás szénhidrogének főleg téli napokon, gyenge szél és eső mellett terhelik meg a levegőt, mivel a fafüst olyankor nem tud eloszlani. Alison Tomlin, a Leedsi Egyetem kutatója úgy vélte, az ilyen időszakokban az „égetéstilalmi napok” bevezetése hasznos rövidtávú intézkedés lehet.
A hollandiai Utrechtben december eleje óta 2000 euróig (736 ezer forintig) terjedő támogatással ösztönzik a lakosságot a fatüzelésű kályhák és kandallók cseréjére.
(MTI)
Hogyan lehetséges, hogy anno, amikor csak fával fűtöttek, nem volt ilyen sok rákos beteg?
Régebb is sok rákos beteg volt, csak nem tudtak róla, hogy ők most rákosak. Pluszban a rák nagy része idős korban válik tüntessé, azt a kort pedig őseink jó része nem érte meg. De tudom, régebb minden jobb volt.
Távolról sem volt ennyi rákos megbetegedés. Valahogy ezek a poliaromás ciklusos szénaromájú izék, amik kiégnek a fából, akkoriban nem voltak ennyire rákkeltőek. De osztán jött a modern csilivilizáció, a háborúk – senki sem beszél róla, hogy pl. a második világháború csak Európában milyen és mennyi környezetkárosodást okozott, főleg nem a brit tudósok, hiszen java részét ők csinálták – és ez a környezetkárosítás mennyiben járult hozzá a rákos megbetegedések elterjedéséhez, hány millió emberben okozott genetikai károsodást akár a későbbi generációkra kiterjedően is. Továbbá, a ki tudja, miből készült, hogyan és mivel tartósított „mű”-élelmiszerek, mű-trágyák, növényvédő szerek, modern építőanyagok, festékek, a nájmódi, papírzúzalékból és korpából ki tudja, milyen kötőanyagokkal kevert préselt lapokból készült cifra, de már startból ócska bútorokból a szoba levegőjébe évekig kipárolgó vegyi anyagok, a múlt század ’20-as éveitől kezdődő úri, de ártalmas hóbort, a napozás, szoláriumozás (akinek van kedve hozzá, nézzen utána, hogy a rákos megbetegedések hány százalékát okozza az UV-sugárzás), vagy akár a sokak által nyaranta olyannyira áhított „cseszleirtás”, ami lehet, hogy hosszú távon több emberben tesz kárt, mint cseszlében. A falak közé szorított életünk és a természettől való eltávolodásunk miatt legyengült immunrendszerünk, a testmozgás hiánya… és még nem beszéltünk a mindennapi stresszünkről, amit kéretlenül is bőségesen megad nekünk az élet. Ezek mind semmi, ugye? Csak azok a policiklusos aromás szénpolihidrociklusos hidrogének, amik kijőnek a fából, amit Mári néni eléget a füttőcskében!
Mijen az a ciklohidrusos aroma?
Ojan mint a mijen!
De honnan tudja, hogy nem volt ennyi rákos, ha egyszerűen NEM TUDTÁK diagnosztizálni, hogy valaki rákos vagy sem. Meghalt és kész. Mondjuk azt mondták rá, hogy öregségben, miközben ki tudja áttétes prosztatadaganata volt. Vagy tüdőbajban miközben tüdőrákja volt.
Úgy, hogy nem fogyasztották mázsával a cukrot és a zsíros húsokat, nem dohányoztak már hatodikban, nem tartották a mobiltelefont a fülük mellett reggeltől estig. És úgy, hogy nem volt orvosi diagnózis mint ma, hogy sorokban állnak a CT vizsgálatért. Fájt a feje, a hasa, vót egy nyavajája és meghótt, tudták is ők mitől.
Akkor az ősemberekkel hogy volt?Mind rákban haltak meg?Fával melegítettek ,főztek,sütöttek ,olvasztották a fémeket,kovácsolták a vasat.Csak az egészséges tiszta fa volt ,nem kezelt fa vagy farost .Nem szólva ,hogy fa helyett rongyokkal ,(legtöbb műszálas) palackokkal,lefestett fával és még ki tudja
mivel fűtenek.A kályhátol és a kéménytől is függ a károsanyag kibocsájtás.
Szidjuk a fát mint a bokrot(az is farost😅).De a németországi lignittel működő erőmüvekkel semmi gond,azok „hátkéremszépenoxigénttermelnek” (szándékos!),ugye?
Melyik lignites erőmű van a településen belül?
A globális felmelegedéshez és a CO2(Elenuta kiejtésével codoi ,magyarra lefordítva cókettő)kibocsájtásával a lignit ,előkelöen’ hozzájárul akárhol van.
„A globális felmelegedéshez és a CO2(Elenuta kiejtésével codoi ,magyarra lefordítva cókettő)kibocsájtásával a lignit ,előkelöen’ hozzájárul akárhol van.”
Csak annyi a bibi, hogy itt és most nem CO2-ről és felmelegedésről van szó, hanem légszennyezésről, káros anyagokról. Nagyon nem mindegy és nagyon szeretik keverni az emberek, pl. az elektromos autók esetében is. A légszennyezés megöl, már rövid távon is egészségügyi problémákat okoz. A CO2 az egészségre igazából ártalmatlan, ha csak nem tisztán lélegezzük, mert akkor megfulladunk. Egyébként még gyógykezelésre is használják és szívesen isszuk meg vízben feloldva, amikor is egy része böfögés közben távozik belőlünk. A CO2 globálisan és hosszabb távon probléma, mert felborítja a mostani földi életet.
Szóval mindkettő fontos, de ne keverjük már a dolgokat.
Senki sem mondta, hogy azok jók. Be fogják zárni azokat is
A lignit es fa, csak régebbi, vagy 30000000 éves.
A lignit nagy vízzartalmu szén és nagyon kicsi a fütőértéke.Előnye a felszini fejtése,tehát olcsó.
Őseink fával fűtöttek,méggis 85,90 évig éltek abban az időben nem létezett a rák!
Melyik őse? Tudja mennyi volt a várható életkor (ami persze nem feltétlenül jelentett maximális életkort, tudom) mondjuk 100 évvel ezelőtt: És mennyi most? Elmondom. 1900 előtt 32 év. A huszadik század közepén 50 év körül. Most 73 év. Rákkal, szennyezéssel, gyilkoló oltásokkal, big pharma-val.
Románia kb. az átlagnál tart. A buta nyugati államok, mint pl. Olaszország, Svájc, Spanyolorszég, Franciaország meg majdnem egy 10-el jobban áll. A lignites Németországban is 5 évvel többet élhet egy ma született gyermek. A természetközeli afrikai országokban pedig 50-60 évre számíthatnak.
Régebb minden jobb volt.
Görög tudósok? Vannak még olyanok? Azt hittem, Arisztotelész volt az utolsó…
Én, mielőtt a cikket elolvastam, brit tudósokra gyanakodtam. De hát mán a görögök es?
Mifelénk fűteni kell és nem is keveset. Ha van egy alternatíva, ami olcsóbb és kevésbé szennyező mint a fával való fűtés, biztos mindenki azt fogja használni
„…új fatüzelésű kályhák is 750-szer több káros szállóporszennyezést bocsátanak ki, mint egy modern teherautó…”. Kissé pontatlan fogalmazás: hány kályha is felel meg egy teherautónak? Marhaság: egy kályhában mondjuk, óránként elég 5-6 kg-nyi fa. Ezzel szemben egy átlagos kamionban mintegy 20-25 kg motorina. Sókettő – (sodoi)ami a fába’ nincs, de eléggé káros – nitrogénoxidok, mono-és policiklikus aromás izék, korom, satöbbi. Sz’al, az 5-6 kiló fa héccázötvenszer annyit szennyez, mint egy kamion. Há’ nagy bangó kell legyen, aki ezt beveszi! S nem beszéltünk még a repüllőkről, amik hajtóanyaga gyakorlatilag petróleum.
Már megint nem kizáró dolgok. Ez is szennyező, az is. Városban lehet a kamion a nagyobb szennyező, falvakban a fatüzelés. Tessék télu estéken jó nagy levegőt venni, mondjuk Árkoson. Lehet lámpát is kell gyújtson , mert a szmog miatt köd van. Figyelem, nem az árkosiakat, falusiakat hibáztatom, kivéve azokat akik minden szemetet elégetnek, érződik az is, hanem vegyük észre, hogy a fatüzelés messze van az egészséges életmódtól.
Mondom: pontatlan a megfogalmazás, mert nem derül ki belőle, hogy hány kályháról van szó. Mert abban erősen kételkedni merészelek, hogy egy kályha 750- szer annyi károsanyagot enged ki, mint egy teherautó. Lehet, hogy egész, 30-40 éves élettartama alatt igen, de akkor ezt írja oda a szerző. Tehát mégegyszer: pontatlan megfogalmazás. Hatásvadász megfogalmazás. Propaganda. A legtöbb ember el sem tudja képzelni, hogy mennyi az a 750 teherautó. Csak annyit, hogy nagyon sok. Vegyük a leghosszabbat, ami megengedett: tehergépkocsiból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél: 24,00 méter. 750 kamionnál ez 18 km-es kocsisor, ha nem hagyunk egy cm távolságot sem a kocsik között. De a standard félpótkocsis járműszerelvény is 16,5 m: ez is szűk 13 km. Kiderül, hogy nem is olyan sok. Szebb napokon a határátkelőknél simán összegyül ennyi. Ám, ennyi autó, 25l/h átlagos fogyasztással számolva 18750 l motorinát éget el óránként. (Megj. ez, 0,2 %-os l-kénti kéntartalommal számolva kicsivel több, mint 7 kg SO2. Ez sem tűnik soknak… egészen addig, amíg egy szemernyit be nem lélegzünk belőle).
Számoljunk még: a fentiek alapján egy kamion km-ként 0,05 g SO2-ot juttat a levegőbe. Napi 200 kamion esetében (ennyi simán átmegy pl. Csernátonon és még nem is mondtam sokat) ez 10 g. Két és fél köbméternyi, max. három. Ez így évente 3650 g, de simán számíthatunk négy kilót, akár többet is. Km-ként. És ez ott marad 10-15 m-es szélességben, mert 3x nehezebb, mint a levegő. Gyorsan leülepszik és bemosódik a talajba. Mert nagyon szeret a vízzel elvegyülni, miközben kénessavat képez. (A 4 kg SO2 mintegy 1000 köbméter. Évente, kilométerenként. Ez viszont már sok. Nagyon sok. És ez az új Ptolemájosz aszongya, hogy a fatüzelés szennyez… Kénezett ez az ember életében bár egyszer boroshordót?). Ha egyéb nem is történik, savasítja a talajt… meg a belélegzők vérét.
A fával ilyen gond nincs.
És most csak a kénről beszéltünk.
Már csak azt mondja meg nekünk Püthagorász kései utóda, hogy ez a motorinamennyiség szennyezés tekintetében mennyi fának felel meg, ezt a famennyiséget egységnyi idő alatt hány kályha képes elégetni és ezen kályháknak mekkora az átlagos területi eloszlása. Ennek csak azért lenne jelentősége, mert a kamionok a legtöbb esetben bizony áthaladnak a településeken – falvakon is és főleg – és kipufogógázaikat gyakorlatilag a házak ablaka s az emberek orra alá engedik ki. A kályhák füstje viszont felfele száll, ezért a káros anyagok nagyobb területen szóródnak szét, így a koncentrációjuk értelemszerűen kisebb. Ugye?
Következtetés: nem a fatüzelést kell betiltani, hanem a kamionforgalmat… na jó, nem lehet, de lehet úgy szabályozni, hogy a lakott településeket kerüljék el. Terelőút kell, na. Meg van a RO-LA, ugye…
U.I.
Az pedig, hogy ez a cikk pontosan akkor jelenik meg, amikor az EU vezetői be akarják tiltani a fával való fűtést, kizárólag a véletlen műve. Ugye?
Tegyük fel, hogy igaz, amit írt. Milyen alternatíva lehetséges? Mi annak az ára? Megvalósítási lehetőségek? Fenntarthatóság? Hosszú távú hatások?
Az alternatíva a villany (akár hőszivattyúval) és valamennyire a gáz. Mindez állami segítséggel.
Röviden, magyarul: ez azt jelenti, hogy nincs alternatíva. Ennyi. Bővebben: a villany egyre többe fog kerülni. A hőszívattyú olyannyira drága mulatság, hogy csak keveseknek lesz elérhető. Gáz? A Medvétől kapjuk. Ha a Medve megharagszik – márpedig sokat tett ezért pártunk és államunk – akkor aszongya, hogy „nyet” és elzárja a csapot. Állami segítséggel? Ne legyünk naivak… ennyire!
Nem, ez azt jelenti, hogy alternatíva van, csak pénz és akarat kell a megvalósításhoz. A környezetvédelem nem olcsó, pontosabban azért is jutottunk ide, mert mindig a gazdasági érdekek voltak előtérben, mi kerül kevesebbe.
A megvalósíthatatlan alternatíva nem alternatíva.
Miért is lenne megvalósíthatatlan? Az, hogy Románia elbaltáz mindent, mint pl. a mostani napelemes pályázatot, az nem azt jelenti, hogy az alternatíva nem életképes és nem lehet megvalósítani a jövőben. Persze erre az évre és valószínű az elkövetkező néhányra nincs más lehetőség, marad a fafűtés, de ez nem azt jelenti, hogy ez így kell maradjon. A széntüzelést, a petróleumlámpát is magunk mögött hagytuk. Már itt is vannak hőszivattyús, napelemes házak. A hegyek között élő pásztornak is van telefonja és néha mini-szél vagy naperőműje is. Nem szabad leragadni a mában.
Második mondatának első öt szavával választ is adott a kérdésre.
„Második mondatának első öt szavával választ is adott a kérdésre.” Azt felfogta, hogy ez nem csak Romániáról szól, sőt elsősorban nem róla?
A hegyek között élő pásztorok – de legalábbis jelentékeny részük – sokkal jobban állnak anyagilag, mint az átlagember. Mondjuk, ez nem tartozik a témához. A fatüzelésnél maradva: aki konyít egy kicsit is az erdőgazdálkodáshoz, az tudja, hogy amíg erdő van, addig tűzifa is lesz, annak pedig ma is az és a jövőben is az lesz a rendeltetése, hogy tüzeljenek vele. Az a jövő, amiről ön beszél, az nagyon messze van még. Nem „néhány” év, hanem minimum jó néhány évtized. Befejezésül: még egyszer mondom: ez a cikk nem más, mint propaganda. Be kell etetni az istenadtának, hogy a fafűtés káros az egészségére, azért, hogyha beledöglik is, de vásárolja meg jó drágán az „alternatív” fűtési rendszereket. Aztán majd, ha azok is jól elterjedtek, hirtelen rájönnek a brit (vagy görög) tudósok, hogy ezek is károsak, meg egészségtelenek, veszélyesek stb., kitalálnak viszont valami mást, valami újat, valamit, ami még drágább, amire újfent – jól célzott marketinggel, propagandával vagy ha másképp nem megy, kényszerítéssel – „áttérítik” a népet.
A fa marad, sőt.. Nemcsak Romániában… Miniszterúr monta… a Táncos… íme!
„Sunt foarte multe state care nu vor renunța la lemnul de foc, această sursă regenerabilă care ocupă un loc important în balanța energetică în foarte multe state membre (ale Uniunii Europene – n.r.). Există o tendința său o direcție a comisiei în sensul reducerii fosilului în balanță energetică, dar pentru încălzirea locuințelor lemnul este esențial. Inclusiv RPN (Regia Națională a Pădurilor – n.r.) pornește un program național de dezvoltare a rețelei de valorificare a lemnului pentru cetățean, încât pe lanțul de valorificare să nu existe mulți interpuși care cresc de la pas la pas prețul. A existat o tendință pe piata mondială de creștere a prețului.”
https://forestmania.ro/ministrul-mediului-lemnul-care-nu-se-poate-folosi-pentru-industrializare-e-solutia-ideala-pentru-mediul-rural/?fbclid=IwAR3PRaXTv9owia_dbjQ0oGqsXHPfB66DZChCF9pJYgz6Q614G89qU9enbCk
Az alternatíva alternatíváját még nem fedezték fel…a perpetuum mobile lenne az ,
de azt még nem találták fel,mint ahogy a bölcsek kövét sem ,pedig mennyit próbálkoztak.Meg a halhatatlanságot sem.Na amikor ez a 3 dolog összejön boldogság lesz a Földön.
Talájjon fel mán valamit, nó, ne csak filozófájjon!
A fehérséget …abban….már feltalálták…meg
a melegvizet is,a kereket is.
Euréka! Hát nem az a baj ,hogy felmelegedés van?
Na ezt a hőt kell felhasználni,befogni ,tárolni és amikor hideg van beengedni a lakásokba meg ahol hideg van.
Üzlet az egész világ.Globalizált ,vegyél minél
több silány árut ,még akkor is ha nincs rá szükséged.
Több mint száz aranytárggyal és a lova fejével együtt eltemetett népvándorlás kori, ...
Történelmi tudományos sikerként és a tiszta energiák terén áttörésként értékelte az ...
A tervezett időben és helyen, a Csendes-óceánban ért vissza a Földre a NASA Orion űr...
Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pe...
Mpox néven hivatkozik ezentúl az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az eddig majomhim...
Távolsági rekordot állított fel tíz nappal az indulása után a NASA Artemis 1 holdmis...
Klímavédelmi aktivisták megcsonkították szerdán Berlinben a német főváros legfontosa...
Megsemmisült pénteken Berlinben a német főváros egyik fő turisztikai látványossága, ...
Az írországi vasúthálózat egyik pénzügyi vezetője azt állítja, hogy évi 121 ezer eur...
A világ vélhetően legkisebb, alig tűhegynyi betlehemét mutatták be hétfőn az Egyesül...
Pár hét múlva tölti a 27. évet a Flossie, a világ legidősebb macskája, aki egyidős ú...
Egy Neamț megyei férfi hétfőről keddre virradó éjjel betört Dobreni település templo...
1000(……)ev multan, jo eszrevetel. Csak az kerdes, hogy mi lesz ezutan….?