Tanulmány: nem halálosabb, de fertőzőbb a brit vírusvariáns
Nem halálosabb, de fertőzőbb a koronavírus Nagy-Britanniában felfedezett variánsa ké...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A HPV elleni oltásról már ezerszer bebizonyosodott, hogy drasztikusan csökkenti a méhnyakrák előfordulását azokon a területeken, ahol tömegesen alkalmazzák. A betegség világszerte még 300 ezer nőt öl meg évente, de van esély rá, hogy 80 éven belül a lányok oltása és rendszeres szűrésük következtében effektíve kivesszen a világból.
Ehhez azonban jelentős változásoknak kell történniük. Ha minden marad a régiben, a betegség előfordulása egyenesen nőni fog. Az előrejelzések szerint jövőre már 600 ezer nő fog megbetegedni méhnyakrákban, és ez a szám a 2060-as évek végére megduplázódhat, a népesség növekedése és öregedése következtében.
Az új tanulmányt jegyző, az Új-dél-walesi Ráktanács nevű szervezetnél dolgozó Karen Canfell és munkatársai szerint azonban a következő 50 évben akár 13,4 millió megbetegedés is megelőzhető lenne az oltás segítségével. Ha az oltási programokat sikerül a szükséges szintre tornázni, az évszázad végére a betegség előfordulása lecsökkenthető annyira, hogy 100 ezer nőből csak 4 kapja el.
Ha az oltás elterjedése eltérő sebességű lesz az országok jelenlegi fejlettségétől függően, akkor csak a legfejlettebb országokban tűnhet el a betegség, míg a harmadik világban továbbra is jelentős egészségügyi tehertételt fog jelenteni. A méhnyakrák kiirtásában Ausztrália jár az élen. Canfell és kutatócsoportja korábban kimutatta, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor az ország 2035-re gyakorlatilag méhnyakrákmentés lehet. Ugyanez a cél a többi nyugati ország esetében 2055-59-re érhető el.
A HPV-oltás azonban szerte a világon az emberek ellenállásába ütközik, amelynek hátterében az áll, hogy a vírus szexuális úton terjed. Egyes vallásos csoportokban a lányok beoltatása azzal ér fel, hogy a szülők elfogadják, elismerik vagy egyenesen támogatják, hogy a lányuk házasság előtt és számos szexuális partnerrel lépjen nemi kapcsolatba. Fundamentalistább vallásos közösségekben általános az a nézet, hogy mivel a lány kizárólag a férjével és csak az esküvő után fog szeretkezni, így nincs szükség efféle, kizárólag a léha, laza erkölcsű nőkre leselkedő veszélyek ellen kifejlesztett oltásra. És persze ott vannak a jó öreg oltásellenesek is, akik szerint a HPV oltás is a Gonosz kreálmánya, minimum rákot és autizmust okoz, és még örülhet az áldozat, ha csak ennyit.
Olyan hírek is elterjedtek korábban, hogy az oltás után sok lány súlyosan megbetegedett. Emiatt Dániában és Írországban jelentősen leesett az oltások száma. A hír azonban igaztalannak bizonyult, amint egy 2015-ös összefoglaló tanulmány kimutatta, hogy a megbetegedések nem hozhatók összefüggésbe az oltással.
Japánban szabályos pánik alakult ki, miután – valószínűleg pszichoszomatikus okokból, tehát nem az oltás hatóanyagai miatt – többen rosszul lettek az injekció után. Emiatt az országos oltóprogramot egy időre fel is függesztette a kormány. A pánik hatására az oltás elfogadottsági rátája 75 százalékról 1 százalék alá esett.
Hasonló tömegpánik alakult ki Kolumbiában, ahol szinte egyszerre 600 lány lett rosszul az oltás után, levertségre, gyengeségre panaszkodtak, volt, aki még az eszméletét is elvesztette. Itt is azt gyanítják, hogy a tömegpszichózis hatására jelentkeztek a tünetek a lányoknál, miután tudat alatt meggyőzték a szervezetüket arról, hogy betegek. Szerencsére hamar jobban lettek.
(Index)