Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A gyengébb értelmi képességűek inkább szabotálják a járvány elleni védekezést

A gyengébb értelmi képességűek inkább szabotálják a járvány elleni védekezést Tech-Tudomány

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben publikált kutatás szerint (amelynek adatait márciusban, tehát a járvány korai szakaszában vették föl az Egyesült Államokban) az emberek munkamemóriabeli képességei jól előrejelzik azt, hogy ki mennyire fog együttműködni a hatóságok által ajánlott, illetve előírt járványellenes intézkedések betartásában.

Hirdetés
Hirdetés

„Jelenleg a COVID-19 járvány sikeres megfékezése kritikusan függ az emberek önkéntes együttműködésétől, és a szociális távolságtartási ajánlások betartásától. Csakhogy széles körű ellenkezés tapasztalható a társadalomban, ez különösen a járvány korai időszakára volt jellemző, de az újranyitással újra felerősödött” – idézi a PsyPost Xie Weizhent, az amerikai Országos Egészségügyi Intézethez (NIH) tartozó Országos Ideggyógyászati és Sztrókkutató Intézet kutatóját, a tanulmány vezető szerzőjét.

Xie elmondta, hogy kognitív pszichológusként feladata az, hogy vizsgálja, egyes emberek miért alkalmazkodnak a normákhoz, míg mások ellenkeznek velük. A viselkedésük motivációinak megértése hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalmat hatékonyabb kooperációra lehessen bírni.

A kutatók az amerikai egészségügyi vészhelyzet kihirdetését követő két hét során vizsgálták 850 amerikai viselkedését. A vizsgálatban az alanyok demográfiai jellemzőit rögzítették, és azt mérték fel, hogy mennyiben tartják be a szociális távolságtartásra vonatkozó ajánlásokat. Emellett vizsgálták az alanyok munkamemória-kapacitását, a személyiséget, a hangulati jellemzőket, illetve az úgynevezett folyékony (fluid) intelligenciabeli képességeket.

Érdemes az első és az utolsó kifejezést megmagyarázni. A munkamemóriát rövid távú emlékezetnek is hívhatjuk. Ahogy a nevéből is sejthető, az információt nem képes hosszan tárolni, viszont cserébe manipulálni tudja azt. Vagyis csak addig tartózkodik az információ a munkamemóriában, amíg dolgozunk vele. A folyékony intelligencia az intelligencia új ismeretek megértésére, hasznosítására használható része, ez dönti el, hogy milyen hatékonyak leszünk az újszerű helyzetekben. Az intelligencia másik része a kristályos intelligencia, ami a tanult információkkal foglalkozik.

Az eredmények szerint azok, akiknek nagyobb kapacitású a munkamemóriájuk, tehát egyszerre több információt képesek kezelni, azok nagyobb valószínűséggel jelölték meg, hogy figyelembe veszik a távolságtartásra vonatkozó szabályokat, például nem fognak kezet másokkal, illetve kerülik a sok ember részvételével zajló rendezvényeket.

Emellett az erősebb folyékony intelligencia és a barátságosság személyiségjellemzője is összefüggött a távolságtartással (bár a kapcsolat aránylag gyenge volt). A munkamemória kapcsolata viszont olyan erősnek bizonyult, hogy azután is tetten érhető volt, ha minden más tényezőre kontrollálták az adatokat. Egy lehetséges magyarázat szerint a nagyobb munkamemória-kapacitással rendelkező emberek úgy értékelik, hogy a szociális távolságtartás számukra több nyereséggel jár, mint költséggel. Az ilyen személyek egyébként is hajlamosabbak másokkal szemben tisztességesen viselkedni, ami ugyancsak hozzájárulhat a magatartásukhoz.

„Nem egyszerű dönteni arról, hogy betartjuk-e az ajánlásokat, főként akkor, ha konfliktus alakul ki a társadalmi előnyök (a véges egészségügyi kapacitások megóvása) és a személyes előnyök (a társas kapcsolatok ápolása, a távolságtartással járó plusz költségek) között. A döntés nagyban függ a mentális kapacitásunktól, amelynek segítségével számos, esetenként egymásnak is ellentmondó információt vagyunk képesek kezelni az elménkben – vagyis a munkamemóriánktól” – folytatja Xie.

Szerinte a fő tanulság az, hogy a járványügyi védekezés során nem lehet arra számítani, hogy a társadalom többsége automatikusan normakövető magatartást fog folytatni (vagyis betartja a hatóságok utasításait), mert a szociális távolságtartást sokan egyszerűen nem fogadják el normaként. Mindezen talán úgy lehetne változtatni, ha a hatóságok kommunikációs stratégiát váltanának, és a jelenleginél könnyebben értelmezhető információkkal segítenék az emberek döntéseit.

A vizsgálatot végző egyik pszichológus azt is megjegyzi egy blogposztjában, hogy a munkamemória erőssége csak egy tényező, amely befolyásolja az emberek döntéseit. Hasonlóan szerepet játszik ebben például az életkor, a nem és a depresszióra való hajlam is. A kutató szerint mindezek miatt az eredményekből túlságosan

leegyszerűsítő lenne azt a következtetést levonni, hogy az alacsonyabb szintű kognitív funkciók okozzák egyedüliként a szociális távolságtartás figyelmen kívül hagyását.

Ugyanakkor a munkamemória az egyéb tényezőktől függetlenül is hat a döntéshozatalra, különösen akkor, ha túl sok információ érkezik be egyszerre. Akiknek nem olyan nagy kapacitású ez a kognitív képességük, azok gyakran túltelítődnek a rengeteg információval, ami szuboptimális döntésekhez vezethet.

A várakozások szerint, ahogy a távolságtartás, például a maszkviselés egyre inkább részévé válik az új társas normának, úgy fog csökkenni a gyengébb munkamemória szerepe a döntéshozatalban.

(Index)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. július 20., 12:00
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Mindenki abban hisz amiben akar…mindenkinek jogában áll hülyének lenni!Itt ,főleg a Regatban 200 éve megállt az idő.Nem Istenben hisznek ezek,hanem a babonákban.Az pedig Isten ellenesség!

  • User
    Dátum: 2020. július 20., 12:11
    ÉRTÉKELÉS: 4

    Nemreg olvastam egy meset a gyerekeknek, mely arrol szolt, (nem emlekszek a cimere) hogy a kiralynak eladtak egy nemletezo ruhat azzal a magyarazattal, hogy aki nem latja az vagy buta vagy nem melto a tisztsegere.

    Vegul egy alacsony „munkamemoria” szintet kepviselo gyerek volt az aki kimerte mondani, hogy a kiralyon nincs is ruha.
    …..

  • User
    Dátum: 2020. július 20., 15:24
    ÉRTÉKELÉS: 9

    A középkorban a nehezen értelmezhető jelenségeket azzal magyarázták, hogy boszorkányság, de mentségükre legyen, hogy az iskola csak egy nagyon szűk réteg számára volt elérhető. Ma, sok év iskolával, diplomával tömegek ordítanak, hogy nincs járvány, hanem obskúrus alakok komplottálnak. Jutottunk előre? Feleslegesen tartunk fenn igen költséges oktatási rendszert?

    • User
      Dátum: 2020. július 21., 10:14
      ÉRTÉKELÉS: 4

      Miért? Van járvány? Nincs. Csak az van, hogy valahogy – idézek a cikkből – „a társadalmat hatékonyabb kooperációra lehessen bírni.” Magyarán: engedelmességre szoktatni. A cseu-érában erre hatékony eszköz volt a bilincs és a gumibot. Ma már más szelek fújdogálnak, más eszköz kell. Úgy tűnik, megtalálták: Covid 19. A társadalom nagyobb kapacitású munkamemóriájú egyedeivel szemben ez a hatékony eszköz. Az alacsony szintű munkamemóriájúakkal szemben a hatóságok kommunikációs stratégiát váltanak és jön majd – újra – a bilincs és a gumibot. Vagy a változatosság kedvéért: könnygáz, gumilövedék, vízágyú. Hosszabb távon mindenkinek, munkamemóriától és fluid intellgenciától függetlenül ezek mellé: páros-páratlan, jegyrendszer, kvóták, bírságok… és ez csak a kezdet!

  • User
    Dátum: 2020. július 21., 22:32
    ÉRTÉKELÉS: 6

    A föcim mindent meg magyaráz „A gyengébb értelmi képességűek inkább szabotálják a járvány elleni védekezést”és ez az igazság. Sajnos 2020-ban még mindig rengeteg a gyengébb értelmi képességű