Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Újabb szankciók jöhetnek Oroszország ellen

Újabb szankciók jöhetnek Oroszország ellen Románia

Az Európai Unió (EU) tagállamainak külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban tervezett tanácsülésükön egyebek mellett várhatóan Oroszországgal szembeni újabb, immár a hatodik uniós szankciós csomag részleteiről tárgyalhatnak, olaj- vagy gázimportra vonatkozó javaslat azonban nincs az asztalon – közölték a tanácskozás részleteit ismerő uniós diplomaták vasárnap.

Hirdetés
Hirdetés

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken, kijevi tátogatása alkalmával közölte: az EU már ez idáig is súlyos szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, most pedig a hatodik szankciós csomag előkészítésén dolgozik.

Az Európai Unió pénteken fogadta el az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra.

A szankciós csomag egyebek mellett uniós behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra, valamint olyan termékekre, mint a fa, a cement, a műtrágya és egyes luxuscikkek.

Megtiltja az orosz lobogó alatt lajstromozott hajók kikötését az uniós kikötőkben. Általános tilalmat rendel el az orosz vállalatok számára az uniós tagállamok közbeszerzéseiben, valamint teljes tranzakciós tilalmat ír elő négy nagy orosz bank esetében. Emellett szankciós listára helyezett oligarchákat és üzletembereket, magas rangú orosz parlamenti tisztviselőket, valamint a dezinformáció terjesztőit és támogatóit.

Információk szerint az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn várhatóan jóváhagyják az EU újabb 500 millió eurós, fegyvervásárlás céljára elkülönített támogatásának felszabadítását Ukrajna számára.

Tanácsi tájékoztatás alapján az Ukrajna elleni orosz agresszió fejleményeinek megbeszélése mellett a szakminiszterek áttekintik majd a közelmúlt eseményeit és az aktuális ügyeket, többek között a Maliban, Líbiában és Jemenben kialakult helyzetet.

Ezt követően véleménycserét folytatnak a Global Gateway elnevezésű új európai stratégiáról, amelynek célja világszerte fellendíteni az intelligens, tiszta és biztonságos összeköttetéseket a digitális, az energia- és a közlekedési ágazatban, valamint az egész világon megerősíteni az egészségügyi, az oktatási és a kutatási rendszereket.

A szakminiszterek munkaebéd keretében nem hivatalos megbeszélést tartanak majd Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszterrel és Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszterrel – közölte az uniós tanács.

Borrell: heves harcokra számítunk a Donyec-medence térségében

Arra számítunk, hogy a háború fokozódni fog a Donyec-medence régiójában – jelentette ki a jelen lévő újságíróknak Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői luxemburgi tanácskozására érkezve.

„Attól tartok, hogy az orosz csapatok azért gyülekeznek Ukrajna keleti felében, hogy támadást indítsanak a Donyec-medence térsége ellen” – tette hozzá, azzal összefüggésben, hogy Moszkva a múlt héten kivonta erőit a főváros, Kijev környékéről.

Borrell az Oroszország elleni olajembargó esetleges bevezetésével kapcsolatban elmondta: a szankciók továbbra is napirendben vannak. Hozzátette: a külügyminiszterek megvitatják „a különböző lehetőségeket”, biztosítani fogják, hogy a már életbe léptetett szankciók hatékonyak legyenek, és tárgyalnak arról is, hogy segíthetnének a legjobban Ukrajnának.

A főképviselő múlt heti ukrajnai látogatásával kapcsolatban elmondta: „tanúi voltunk a történeseknek, elképesztő az orosz csapatok agressziója a polgári lakosság ellen.”

Ami Moldova és Georgia uniós csatlakozási kérelmét illeti, Borrell kijelentette: a folyamat a szokásos módon fog zajlani, első lépésként csatlakozási kérdőívet fognak nekik küldeni, ahogy Ukrajna esetében is tették.

A főképviselő arra is kitért, hogy a külügyminiszterek hétfőn megvitatják a „Global Gateway” elnevezésű európai beruházási kezdeményezést, amellyel az EU célja, hogy támogassa „a hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnereket” a közelgő gazdasági válság kezelésében.

Borrell szerint, az elkövetkező gazdasági válság az egész világot érinti, mindenkinek szembe kell néznie az ukrajnai háború miatt emelkedő energia- és élelmiszerárakkal.

Simon Coveney ír külügyminiszter szerint, az EU azon dolgozik, hogy az olajembargó is része legyen az Oroszország elleni következő szankciós csomagnak. Wopke Hoekstra holland és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság vizsgálja az orosz kőolajipar elleni büntetőintézkedések lehetőségét.

„Megvizsgálunk más szankciós lehetőségeket is, beleértve az energiabojkottot is” – mondta a holland külügyminiszter.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a tanácskozásra érkezve kijelentette: világossá kell tenni Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy ezt a háborút elvesztette. Egyetlen hang sem hiábavaló, amely világossá teszi a Kreml számára, hogy elszigetelődött – mondta. Az intézkedéseknek nem félelemből kell születniük, hanem félelmet kell kelteniük. Még, ha a nemzetközi jogszabályok malmai lassan is, de őrölnek – emelte ki.

Közölte továbbá, mindent erőfeszítésnek a humanitárius támogatás biztosítására kell irányulnia. Egyetlen ezt szolgáló lehetőséget sem szabad kihasználatlanul hagyni – tette hozzá az osztrák külügyminiszter.

Annalena Baerbock német külügyminiszter közölte, Németország úgy látja, hogy jelentős bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy háborús bűnöket követek el Ukrajnában. Kiemelte, legfontosabb a bizonyítékok összegyűjtése, a felelősség megállapítása a bíróságok feladata.

Kijelentette: összehangolt terv kidolgozására van szükség az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok teljes kivonására az Európai Unió egészéből. Közölte, a német szövetségi kormány már világossá tette, hogy a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetése következik, kezdve a szénnel, majd az olajjal és a gázzal. „Ahhoz, hogy ezt az Európai Unióban közösen végre lehessen hajtani, közös, összehangolt tervre van szükség” – húzta alá a német diplomácia vezetője.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a francia elnökválasztás első fordulójával kapcsolatban nyilatkozott. Mint mondta, „Marine Le Pen esetleges győzelme aggasztó kilátás az EU számára, a franciáknak ezt meg kell akadályozniuk”.

„Nagyon aggódom. Remélem, hogy nem Le Pen lesz a francia elnök. Ez nem csak az EU alapvető értékeinek megtörését jelentené, hanem teljesen elmozdítaná az unió jelenlegi irányát” – jelentette ki.

(Agerpres)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük