Tánczos: románul beszéltem, amikor a Declic képviselői nyilatkozatot kértek tőlem

Tánczos Barna szerdán kijelentette, hogy azért szólt magyarul a Declic aktivistáihoz, mert ők is „magyarul kampányoltak” Csíkszentkirályon. A környezetvédelmi miniszter hozzátette: amikor felkérték, hogy élőben beszéljen a Facebookon, ezt románul tette.

Az RMDSZ politikusa a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy két európai parlamenti képviselő, Vlad Gheorghe (USR) és Mihai Tudose (PSD) a lemondását kérte, amiért magyarul szólt a Declic aktivistáihoz.

„Ez nem igaz. A videón látható, hogy románul szóltam az aktivistákhoz. Amikor felkértek, hogy élőben beszéljek a Facebookon, románul beszéltem. Ez tisztán látható” – nyilatkozta Tánczos a Victoria-palotában.

A miniszter tagadta, hogy heves szóváltásba keveredett volna a Declic képviselőivel. „Heves szóváltás nem volt. Magyarul szóltam azokhoz az emberekhez, akik egész nap magyarul kampányoltak abban a faluban, és valótlan dolgokat állítottak. Ennyi történt” – jelentette ki.

A Declic Tánczos Barna lemondását kérte amiatt, ami Csíkszentkirályon történt, amikor áthaladt a településen a civil szervezetnek az erdők védelmére szervezett karavánja. Korábbi közleményük szerint a miniszter a helyiek egy csoportjával együtt a tisztségéhez nem méltó módon viszonyult a karavánhoz. „A miniszter ráförmedt a Declic tagjaira, és elutasította a civilizált párbeszédet, miközben több helybéli, aki a miniszterrel együtt érkezett, sértegette a Declic csapatát” – állítja a civil szervezet.

Az RMDSZ állásfoglalást tett közzé, amely szerint a parlamenti frakcióik elítélik és alaptalannak tartják a Tánczos Barna ellen indított félretájékoztató kampányt, amely szerint a miniszter nem biztosítja a nemzeti parkok védelmét. „Ez az állítás hamis, a 2021-es kormányprogramban pontosan Tánczos Barna javaslatára került be, hogy minden nemzeti park területének 75 százaléka szigorúan védett terület legyen, és az ezzel járó megszorítások miatt a tulajdonosokat kompenzálják” – olvasható a közleményben.

Elfogadta a kormány a 2030-ig szóló országos erdőstratégiát

Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 2030-ig szóló országos erdőstratégiáról szóló határozatot – jelentette be a kabinet ülése után Tánczos Barna.

A tárcavezető közlése szerint az erdészeti ágazat középtávú közpolitikai irányvonalait rögzítő dokumentum szemléletváltást hoz a romániai erdőgazdálkodásban.

„Egészséges és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdőkre, az erdős területek növelésére van szükség. Ezt erősíti meg a stratégia. Ugyanakkor az erdőknek továbbra is biztosítaniuk kell a lakosság és az ipar számára szükséges faanyagot, a fenntartható erdőgazdálkodás által. Éppen ezért széleskörű egyeztetési folyamattal olyan stratégiát fogadtunk el, amely egyensúlyt teremt az erdők társadalmi, gazdasági szerepe, valamint az erdővédelem, a biológiai sokféleség megőrzése között” – idézte Tánczos Barnát az RMDSZ közleménye.

A miniszter kiemelte, hogy az erdőstratégia kulcselemei közé tartozik a felelős erdőgazdálkodás ösztönzése és az erdészeti tevékenység hatékony ellenőrzése is. „Az új erdőstratégia hangsúlyosabb felelősségvállalással ruházza fel az erdőtulajdonosokat, legyenek azok állami, önkormányzati vagy magánkézben. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a természetvédelmi előírások miatt számos erdőtulajdonos kerül hátrányba, méltányos kompenzációkra van szükség” – hangsúlyozta Tánczos Barna.

Az országos erdőstratégia a 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós erdőstratégiát ülteti át a romániai szabályozásba, és az országos helyreállítási terv részeként, 1,2 millió lejes finanszírozással készült el. A kidolgozásában a Brassói Egyetem Erdészeti és Erdőgazdálkodási Karának és a Suceavai Egyetem Erdészeti Karának oktatói, valamint az ágazat más szakértői vettek részt, és széleskörű konzultációs folyamat után fogadták el.

Az erdőstratégiával összhangban a környezetvédelmi minisztérium nagyszabású erdősítési kampányt indít. Az uniós helyreállítási alapból 56 ezer hektár új erdő telepítését támogatják. Erdősítésre, a leromlott állapotú erdők újraültetésére és városi parkerdők létrehozására 730 millió lejt különítettek el.

(forrás: Agerpres, fotó: Székelyhon)