Felhívás!

Román katonasírok betonkeresztjeit telepítették az úzvölgyi magyar katonatemetőbe

Román katonasírok betonkeresztjeit telepítették az úzvölgyi magyar katonatemetőbe Románia

A Bákó megyei Dormánfalva (Dărmanești) önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a Székelyföld keleti határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetőt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától – számolt be hétfőn a Székelyhon.

A portál tájékoztatása szerint a Kárpátok keleti oldalán levő önkormányzat május 17-én készül felavatni az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a magyar katonatemetőben. Az előkészületek részeként 52 betonkeresztet és egy szintén betonból öntött, nagyméretű ortodox keresztet állítottak a temetőben. A portál közlése szerint a katonatemető olyan területen fekszik, melyet mind a csíkszentmártoni, mind pedig a dormánfalvi önkormányzat magáénak tekint. A moldvai település önkormányzata márciusban hozott határozatot a terület átminősítéséről, és – amint közölte – a “nemzetközi katonatemető” román parcellájának a létesítéséhez a román Védelmi Minisztérium jóváhagyását is megszerezte. Csíkszentmárton önkormányzata a határozat visszavonására szólította fel Dormánfalvát, és pert helyezett kilátásba.

Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek adott nyilatkozatában önkényesnek, kegyeletsértőnek, és hatalomfitogtatónak tartotta a dormánfalviak temetőfoglalását. Elmondta: az úzvölgyi katonatemető az általa vezetett község leltárában szerepel, a település vagyonát pedig legutóbb 2010-ben erősítette meg a román kormány egy kormányhatározattal. Hozzátette: a temetőt az 1916-os román betörés, majd a románokat kiszorító csatákban elesett osztrák-magyar katonák számára létesítették 1917-ben. Hozzátette: az itt eltemetett katonák többsége a miskolci 10-es gyalogezredhez tartozott, és legtöbbjük magyar volt.

A polgármester azt is hozzátette: a temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, melyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. Hozzátette: a felújítás még nem fejeződött be, további két sor fakereszt felállítását tervezték. A román katonáknak állított betonkeresztek egy részét a temető sétányára, másik részét a magyar katonák még meg nem jelölt sírjaira állították. Úgy vélte: Dormánfalva önkormányzata úgy járt el, mint a kakukk, mely más madár fészkébe tojja a tojását. Gergely András az úzvölgyi csatákban elesett román katonákra nézve is sértőnek találta, hogy nem ott létesítettek számukra emlékhelyet, ahol ténylegesen nyugszanak.

“Ez lopás, kegyeletsértés és hatalomfitogtatás. Ha megkeresnek bennünket, hogy az itt elesett román katonáknak is emléket szeretnének állítani, lehetett volna találni valamilyen megoldást. Itt azonban nem az volt a lényeg, hogy méltó helyük legyen a román katonáknak, hanem az, hogy belerúgjanak a magyarokba, hogy meggyalázzanak egy számunkra szent kegyeleti helyet” – nyilatkozta a polgármester.

A Kárpátok gerincétől keletre, Moldva felé folyó Úz völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban véres csatákat vívott a magyar hadsereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel. Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.

Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos. A Székelyföld peremvidékén fekvő települések számára állandó gondot okoz, hogy a romániai megyék 1968-as kialakításakor a román kommunista hatóságok a megyehatárokat nem a Trianon előtti román-magyar államhatáron, hanem attól nyugatra húzták meg. A megyehatárok 1968-as kijelöléséből 1989 után megannyi tulajdonvita keletkezett a székelyföldi és moldvai települések között.

Kelemen Hunor a román kormányfőnek: állítsa le az uzvölgyi katonatemető átalakítását

Levélben kérte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Viorica Dancilát, Románia miniszterelnökét, hogy az ügy tisztázásáig közigazgatási úton állítsa le az úzvölgyi katonatemető átalakítását.

A miniszterelnöknek címzett levélről az RMDSZ hírlevele tájékoztatott kedden. Kelemen Hunor politikailag tűrhetetlennek, közigazgatásilag törvénytelennek tartotta, hogy román katonasírok parcelláját hozták létre a Székelyföld keleti peremén fekvő Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kértek volna a temető tulajdonosától, Csíkszentmárton önkormányzatától. Az RMDSZ közölte: tiltakozik a lépés ellen, amelyet törvénytelennek és kegyeletsértőnek tart.

“Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” – idézte a hírlevél Kelemen Hunor levelét.

Kedden az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) is közleményben tiltakozott az úzvölgyi katonatemető átalakítása ellen. Kinyilvánította, hogy kegyeletsértőnek és történelemhamisítónak tartja a beavatkozást, mely által a magyarság “nemzeti ellenállásának és megmaradásának az egyik utolsó jelképe” vesz el végleg.

Az MPP közölte: levélben tájékoztatták a történtekről a magyar Honvédelmi Minisztérium illetékes államtitkárát, kérve a Románia és Magyarország közötti egyezmény vonatkozó előírásainak betartatására. A párt azt is kinyilvánította, hogy az ügyben határozott lépést vár az RMDSZ-től és a Hargita megyei tanácstól, és partnerséget vállal a szövetséggel a határozott kiállásban.

Közleményben tiltakozott kedden este az úzvölgyi katonatemető önkényes átalakítása miatt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége is. A párt szerint a többszörösen törvénytelen temetőfoglalás a magyarországi román és a romániai magyar hadisírok jogi helyzetéről 2008-ban kötött román-magyar államközi megállapodást is súlyosan megsértette. A párt szerint az eset híven tükrözi, hogy Románia nem jogállam.

Az EMNP kijelentette: ennek ellenére a jog eszközeinél marad, és közigazgatási bírósági eljárást kezdeményez Dormánfalva önkormányzata ellen, hogy semmisítsék meg a “területrablást szentesítő helyi önkormányzati határozatot”. A párt ugyanakkor kezdeményezte a Hargita Megyei Tanács rendkívüli ülésének az összehívását az ügy részleteinek a tisztázására.  

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. április 30., 12:52
    ÉRTÉKELÉS: 22

    Felháborító!!!😤😭
    Hozzuk közelebb nem kaptak a völgyben 1 helyet 100 év alatt ahová temetőt létesítsenek?! Gyalázatos nemzet!!!!!!!!!

  • User
    Dátum: 2019. április 30., 22:26
    ÉRTÉKELÉS: 8

    Szóval Kelemen Hunyor levelét megírta … és a többi marad változatlan, azok a keresztek ott csak szaporodni fognak, eltűnni már nem.Felháborító és köszönhető annak a majd 30 év meghunyászkodó politikájának amelyben mindig választottuk a kisebbik rosszat csak megmaradjanak hős vezetőink a hivatásban, nem az elhivatottságban.Tudtommal erre az estere ráillik a birtokháborítás fogalma, ügyvédet kell fogadni, sztárügyvédet aki tudja hogyan kell megnyerni a pert és nem szabad annyiban hagyni.Ma a temetőinket, történelmünket veszik el holnap talán mi minket … az viszont cirogatja az orromat, hogy vajon egy zsidó temetővel is ugyanezt csinálták volna e …

  • User
    Dátum: 2019. május 1., 11:44
    ÉRTÉKELÉS: 6

    Reméljük, h abban a temetőben zsidók is nyugszanak mert akkor megmenekül a temető! A magyar a kutyát sem érdekli! Orbán Viktor is folyton posztolgat,erre nincs reakciója?! Annóa magyar világban is az erdélyi magyar másodrangú volt!😝😤😭

  • User
    Dátum: 2019. május 4., 21:04
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Sósmezőn a székelyudvarhelyi 82 honvéd gyalogezred egy 10 méteres emlékművet állított kőből,Szalay Zoltán 82-es zászlós- építészmérnök terve alapján 1917 októberében a székely hősők tiszteletére(kb.1.000 honvéd áldozta életét a közeli harcokban).Ezt már a két világháború között eltüntették és 1930-ban egy román emlékművel cseréltek le,ahol most egy román tábornokot és a román katonákat dícsőitik.Később pedig a sírkereszteken szereplő magyar neveket is fokozatosan lecsiszolták és eltüntették.