Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Mellébeszélés és ferdítések

Mellébeszélés és ferdítések Románia

A mára általánossá vált magyarellenes kirohanásoktól mentesen és civilizált hangnemben ugyan, azonban ferdítésekkel tűzdelt és valótlan állításokkal fűszerezett felszólalásokban utasították el Székelyföld területi autonómiájának a gondolatát Románia szenátusában. A parlamenti pártok szenátorainak politikai nyilatkozataira e témának a testület szerdai ülésén való tárgyalása nyújtott lehetőséget. Az erről szóló szavazást május 29 -re halasztották.
Az autonómia törvénytervezetet annak beterjesztője, Kulcsár-Terza József, háromszéki parlamenti képviselő ismertette, aki az alsó- és felsőház illetékes bizottságaiban már elhangzott érveivel indokolta annak szükségességét és mutatott rá az európai gyakorlattal, valamint a jelenlegi román alkotmánnyal is összhangban lévő voltára. Ugyanakkor felhívta a honatyák figyelmét, hogy Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezete a gyulafehérvári 1918. december 1-jén megfogalmazott nyilatkozatra és a Székely Nemzeti Tanács által 2006-ban kezdeményezett népszavazás eredményére alapoz, amelynek során több mint 220 ezer székely nyilvánította ki ennek igényét. Autonómiát Székelyföldnek! Szabadságot a székely népnek! – fejezte be beszédét magyarul a honatya.
Az elhangzottakra reagálva Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt szenátora kijelentette, hogy az autonómia törvénytervezet botrányos alkotmányellenességére, valamint szellemiségére való tekintettel, pártja elutasítja azt. Véleménye szerint ez különben is ellentmond az európai gyakorlatnak, mert az erre vonatkozó szabványok, vagy elvárások a kisebbségi jogok egyéni szavatolását írják elő, a területi autonómia viszont már kollektív jognak számít. Éppen ezért kifogásolta a magyar nemzeti közösség kifejezés használatát, a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törekvéseket pedig szeparatistának és Romániára, valamint a román többségre nézve sértőnek bélyegezte.
Ioan-Cristian Chirteș, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei szenátora még ennél is keményebben fogalmazott, kijelentvén, hogy a törvénytervezet nem csak bosszantó, hanem helyi szinten feszültségeket szül, vaskosan ellentmond az állam alaptörvényének, és sérti az állam egységének elvét. Ion Hadârcă, liberális-demokrata párti szenátor a kijelentettektől eltérő szándékot vélt meghúzódni a székelyföldi autonómia igény mögött, ezért veszélyesnek nyilvánította azt.
A Népi Mozgalom Pártja képviseletében a megszokottnál sokkal visszafogottabban beszélő Traian Băsescu szenátor az alkotmány egyes pontjának felolvasása után azt kérdezte Kulcsártól, hogy mindezek ismeretében hogyan terjeszthetett be egy ilyen kezdeményezést?
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora az elhangzottakat cáfolandó, hosszasan sorolta a különböző autonómiaformák európai példáit, a szerbiai Vajdaságtól, az olaszországi Dél-Tirolon át a Finnországhoz tartozó Åland-szigetekig. Az erdélyi magyarság elvárja, hogy jogos igényeiről érdemi párbeszédet folytathasson a románsággal – tette hozzá.
Végezetül a Mentsétek Meg Romániát Szövetség részéről felszólaló Radu-Mihai Mihail szenátor a magyar közösség önazonosságmegőrző törekvései közül csak azokat tartotta támogatandónak, amelyek nem vezetnek elszigetelődéshez. <<

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük