Katonai tiszteletadással ünnepelték a fejedelemségek egyesülésének évfordulóját

A járványhelyzet miatt idén is nagyszabású tömegrendezvények nélkül, szűk körű egyházi szertartással és katonai tiszteletadással ünnepelték meg hétfőn Bukarestben a román fejedelemségek, Havasalföld és Moldva egyesülésének évfordulóját.

Az ismeretlen katona emlékművének megkoszorúzása után mondott beszédében Klaus Iohannis államfő kiemelte: az egyesülés történelmi mozzanata a bizonyíték arra, mennyire fontos, hogy létezzen egy közös országprojekt, amely egységbe tereli a román nép energiáit, a politikustársadalom pedig képes legyen felülemelkedni a széthúzáson, és egységesen lépjen fel a távlati célok megvalósulása érdekében.

Iohannis szerint 1859-ben a románok eldöntötték: az európai elvekkel és értékekkel összhangban akarnak jövőt építeni, az a tény pedig, hogy ma Románia az Európai Unió és a NATO tagja, azt bizonyítja, hogy a történelmi megpróbáltatások dacára az alapvető eszmék azóta sem változtak: ma is a szabadság, a demokrácia, a nemzeti egység és a jól működő állami intézmények képezik a románság alapvető céljait.

Idén az első, Barbu Catargiu vezette, 1862. január 22-én alakult román kormány beiktatásának 160. évfordulóját is ünneplik, valamint azt, hogy Bukarest az egyesült román fejedelemségek fővárosává vált. Ebből az alkalmából szombaton fényfestéssel világították meg a kormány székházát Bukarestben. Ünnepi üzenetében Nicolae Ciuca miniszterelnök rámutatott: kormánya – 160 éve alakult elődjéhez hasonlóan – az ország gyarapodását és modernizálását szolgálja, és azon őrködik, hogy Románia az európai és euroatlanti értékeknek elkötelezett országként fejlődjön.

Az egyesülés ünnepét Jászvásáron (Iași), Moldva történelmi fővárosában incidens zavarta meg: a többi parlamenti párt által szélsőségesnek minősített Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – járványügyi tiltások dacára megtartott – szabadtéri rendezvényén egy tiltakozó tintával öntötte le George Simiont, a párt társelnökét.

A parlamenti képviselő a sajtónak elmondta, hogy az incidens nem zavarta meg az ünnepi hangulatot. „Öntsenek le tintával, semmi gond, de ne feledjék, hogy ki vezette 32 évig az országot” – jelentette ki Simion. Hozzátette: arra kéri a rendőrséget, hogy ne bírságolja meg a tettest, mert nem kíván panaszt tenni ellene. „Ma nemzeti ünnep van. Ha ő ezt így látta jónak… Mi szeretjük őt és pártállástól függetlenül szeretjük az összes románt” – fejtegette a politikus.

A Iaşi megyei rendőrség hétfő délután közölte, hogy előállította azt a férfit, aki „egy kék színű folyadékkal” leöntötte a politikust. Közrend- és közcsendháborítás gyanújával vizsgálatot indítottak ellene. A gyanúsított egy 31 éves, Bákó megyei férfi, akit kihallgattak a iaşi-i rendőrségen.

Romániában 2017 óta munkaszüneti nap a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója. 1859 januárjában Moldva és Havasalföld is Alexandru Ioan Cuzát, a moldvai Nemzeti Párt uniót szorgalmazó vezetőjét választotta fejedelmévé. A perszonálunió után Cuza 1862-re elérte a két államapparátus összevonásának nemzetközi elismerését: az új állam ekkor vette fel a Románia nevet.

A román fejedelemségek egyesülésének évfordulóját „kis egyesülésként” emlegetik, arra utalva, hogy az ország kiteljesedése az 1918-as „nagy egyesüléssel” következett be, amikor a gyulafehérvári román nemzetgyűlés december 1-én kiáltványt fogadott el Erdély és a Román Királyság egyesüléséről.

(MTI/Agerpres)