Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Jogállamot akarnak

Jogállamot akarnak Románia

„Jogállamot akarunk, nem ügyészállamot! – megszavaztuk a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását”, áll az RMDSZ szerkesztőségünkhöz elküldött közleményében.

 

„Nem akarunk ügyészállamot, a jogállamban hiszünk, ennek erősítéséért szavaztuk meg ma a parlamentben a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Minden állampolgár érdeke az, hogy megvalósuljon a hatalmi ágak valós szétválasztása. Szükség van erre a törvényre – ez a jogállam működésének egyik garanciája. Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, és mind a bírók, mind pedig az ügyészek esetében a politikai függetlenséget erősítik”, áll a közleményben.

A dokumentum szerint az államelnök sem szólhat bele a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatába. A megszavazott módosítás nemhogy politikai kontroll alá vonja az igazságszolgáltatást, hanem ellenkezőleg: függetleníti ezt. A bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon történik, a Legfelsőbb Bírói Tanács kinevezésére. Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe.

„Támogatjuk a korrupcióellenes harcot, ez a törvény pedig semmilyen mértékben nem korlátozza ezt az erőfeszítést. Sőt, egyértelmű, mindenkire egyformán érvényes szabályozás született ma: a bírák és ügyészek karrierjének valós szétválasztását szavaztuk meg”, hangsúlyozza a közlemény.

Az ügyészek és a bírák egymástól függetlenek kell legyenek, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe. Ez jelen pillanatban nincs így Romániában, ezért van szükség az igazságszolgáltatást működtető törvények módosítására. Egy működő jogállamban különbség van az ügyészek és a bírák függetlenségi mértéke között, hiszen az ügyészek sehol nem a bírói hatalom részei.

„Aki hibázik, legyen felelőssége is! Ha bizonyítottan egy bíró vagy az ügyész mulasztásából, rosszhiszeműségéből adódóan egy romániai jogalany kárt szenved, az ügyben eljáró ügyészt vagy bírót felelősségre kell vonnia az államnak. Eddig az államnak nem volt kötelessége ezt megtenni, ezért nem alkalmazta. A károsult fél anyagi kárpótlásért az államhoz fordulhat, ezt követően az állam a pénzügyminisztériumon keresztül behajtja a jogalany kárát. Mindez bírósági eljáráson keresztül történik”, fejti ki a dokumentum.

Az RMDSZ javaslatára a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal. A ma elfogadott módosítás ugyanakkor 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetést ró ki azokra a titkosszolgálatokban dolgozó személyekre, akik megkörnyékezik, és befolyásolni próbálják a bírákat és ügyészeket. Továbbá bevezeti, hogy bármilyen együttműködési megállapodás, határozat, protokollúm, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) vagy egy titkosszolgálat ír alá az igazságszolgáltatásért felelős intézményekkel, közérdekű információnak számít, nyilvánosságra kell hozni. Ez azért fontos, hogy ne lehessen ezeket az információkat titkosítani, mint eddig.

A jobb szakmai felkészülés érdekében a bírói és ügyészi képzést 2 évről 4 évre emelik, egy év gyakornokság helyett kettő lesz. A négyéves bírói és ügyészi képzés alatt, egy éves elméleti képzés után, félévente más-más jogi szakma területén kell gyakornokoskodni, áll még az állásfoglalásban.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2017. december 13., 21:15
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Mocskos, hazug, korrupt banda! A sajat mento-ovetekey szavazzatk, de remelem utoljara, es kikoptok a parlamentbol vegleg! Akkor majd a bukott komedias elmehet a Zsil volgyebe, hogya sajat boren erezze a mostani tuntetok es a banyaszo kozti kulonbseget! Gyalazatosak!