Gyermekeitől a német hatóságok által megfosztott román család ügyében emelt szót a szenátus

Politikai nyilatkozatot fogadott el szerdán a szenátus a román állampolgárok családegyesítés céljából történő hazatelepítésének támogatásáról, egyben felszólította a német gyermekvédelmi hatóságokat, hogy mielőbb hagyják jóvá a Németországban élő Furdui család állami gondozásba vett gyermekeinek Romániába telepítését.

A német gyermek- és ifjúságvédelmi hivatal, a Jugendamt tavaly áprilisban vette állami gondozásba a Walsrodében élő Petre Furdui és felesége, Camelia hét gyermekét, miután a legnagyobb (akkor 15 éves) fiuk azt állította az iskolában, hogy kisebb testvéreit anyjuk rendszeresen testi fenyítésben részesíti. A román média beszámolói szerint a Jugendamt vizsgálata azt is megállapította, hogy a – hetente templomba járó – Furdui szülők „rendkívül vallásosak, és megtagadják gyermekeik hozzáférését mérvadó társadalmi témákhoz”.

A most már 17 éves David a múlt hónapban hazaszökött romániai nagyszüleihez, és azóta – a családdal szolidaritást vállaló tüntetések és petíciók nyomán – a vele egy intézetben lévő két tizenéves húgát is hazaengedték a német hatóságok a romániai rokonokhoz, a három kisebb gyermek azonban továbbra is német állami gondozásban maradt.

A Furdui család romániai rokonai azt állítják, hogy a szülők kéthetente látogathatják két és fél éves kislányukat, két (10 és 12 éves) fiukat pedig egy, a lakóhelyüktől 100 kilométerre lévő gyermekfaluba költöztették, miután rendszeresen hazaszöktek az iskolából. Állításuk szerint velük háromhetente tölthetnek szigorú felügyelet mellett másfél órát a szülők, a Jugendamt azonban megtiltotta számukra, hogy testvéreikről, a nagyszülőkről, a gyámsági perről vagy a hazamenetelről beszéljenek.

A törvényhozás felsőházában szerdán megszavazott dokumentum szerint több hasonló eset került az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé, amely rendszeresen túlkapásnak minősítette a gyermekvédelmi hatóságok fellépését, és csak a legritkább esetben fogadta el a gyermekek elválasztását a szülőktől.

A nyilatkozat szerint a külföldön dolgozó román állampolgárok több esetben panaszkodtak diszkriminációra a befogadó országok gyermekvédelmi hatóságai részéről, amelyek szerintük a szülőket ért megalapozatlan vádak miatt nem egy esetben állami gondozásba vették a gyermekeket. A román szenátus szerint az ilyen „rendszerszintű problémákat” szóvá tették már a finn, a norvég, a dán, a brit és az osztrák hatóságnál is, az eseti megoldás pedig többnyire az volt, hogy a külföldön – a szülői bántalmazás gyanúja miatt – állami gondozásba vett román állampolgárságú gyermekeket hazaköltöztették a romániai rokonsághoz.