Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Előítéletek alapján voksoltak

Előítéletek alapján voksoltak Románia

Elvetette a képviselőház tegnap az RMDSZ törvénykezdeményezését, amely bővítené a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait a közigazgatásban, írja az MTI.

 

Az RMDSZ-frakció májusban kezdeményezte a parlamentben a közigazgatási törvény módosítását, amely a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbségnek joga van anyanyelvét használni a helyi közigazgatásban. A képviselőház plenáris ülésén csak az RMDSZ 21 képviselője támogatta a tervezetet, 256 képviselő elutasítására voksolt, négy pedig tartózkodott. A jogi, közigazgatási és emberi jogi bizottságok tagjai előzőleg érdemi vita nélkül utasították el az RMDSZ tervezetét, csak a magyar képviselők támogatták. A kezdeményezést még a – nem magyar – kisebbségi frakció jelen lévő képviselője sem támogatta, mert úgy vélekedett, hogy a román állam elegendő jogot biztosít a kisebbségeknek. Az RMDSZ kivételével minden frakció szónoka azt hangoztatta, hogy Románia modellországnak számít a kisebbségekkel szemben tanúsított türelem terén.

A szakbizottságok tegnapi ülésén a Nemzeti Liberális Párt javasolta a tervezet elutasítását, amit a kormánypártok is támogattak, majd a képviselők meg is tapsolták saját szavazatuk eredményét. Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese a jelenlévő újságírók előtt csalódottságának adott hangot, amiért képviselőtársai „előítéleteik alapján voksoltak”, anélkül, hogy egyáltalán elolvasták volna az RMDSZ törvénykezdeményezését.

„Tartalom nélküli, hamis állítás az, hogy Románia modellértékű ország lenne a kisebbségek helyzetének rendezését tekintve” – fejtette ki Kelemen Hunor a tervezet elutasítása után. „A mai üzenet az RMDSZ és a magyar emberek számára is egyértelmű: a román többség visszautasította a párbeszédet” – idézi a közlemény az RMDSZ-elnököt. Kelemen Hunor szerint az elmúlt hónapok magyarellenes kirohanásai, főként az ellenzéki pártok vezetőinek kisebbségellenes retorikája 2018 közeledtével nem segítik a megbékélést, a közeledést, a bizalom erősítését a románok és magyarok között, éppen ellenkező hatásuk van. „Miközben úton-útfélen azzal henceg Románia, hogy modellértékűen rendezte a kisebbségek ügyét, újra és újra bebizonyítja: retteg a párbeszédtől. Meggyőződésem, egy erős nemzet párbeszédet folytat kisebbségeivel, nem pedig szájba veri a magyarokat”.

Az RMDSZ elnöke hozzátette, a román állam 2018 közeledtével azzal bizonyíthatná, hogy nincsen semmi félnivalója, nincsenek hátsó szándékai, ha elindítaná a történelmi megbékélést a területén élő kisebbségekkel: „azt mondanám: itt van néhány törvénytervezet, fogadjuk el, lépjünk előre, nézzük meg, mi lesz a centenáriumot követően 2019-ben, 2020-ban, mert együtt fogunk élni. Teszik vagy sem, ez a közös országunk, ez a közös hazánk” – összegzett Kelemen. A közlemény szerint a szövetség továbbra sem mond le arról, hogy a jelenlegi húsz százalékos nyelvhasználati küszöböt tízre, esetleg tizenötre csökkentse. A törvénymódosítás kapcsán a szenátus lesz a döntő ház.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük