Elfogadhatatlan esetek

A trianoni békeszerződés nemzeti emléknappá nyilvánításáról is beszélt Benkő Erika az Európa Tanács Esélyegyenlőségi Bizottságának legutóbbi, online ülésén. A testület napirendjén egy olyan jelentést tárgyaltak, amely a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozik.

Az RMDSZ parlamenti képviselője, aki 2020 januárjától az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságának alelnöke hozzászólásában kifejtette: Nagy Károly-díjat olyan személyiségeknek adnak, akik azért dolgoznak, hogy „különféle csoportok harmóniában éljenek együtt”. Ehhez képest „nagyon meglepőnek” nevezte, hogy Klaus Iohannis államfő az idei jelölt a díjra, holott „hamisan azt állította”, hogy a magyarok el akarják lopni az országot, és ezalatt „gúnyos hangnemben” használta a magyar nyelvet.

– Ennek az uszításnak eredményeképpen a magyar közösség tagjai üldöztetésnek vannak kitéve nemcsak a román közösség, hanem a román politikai elit részéről is – hangsúlyozta a képviselő.

Benkő Erika beszélt a trianoni szerződés napját hivatalos ünnepé nyilvánító jogszabályról is. Kifejtette: ez nyilvánvaló „traumatikus történelmi esemény” a magyarok számára, és méltatlan a 21. századi gyakorlathoz, hogy a parlament „nem volt tekintettel a magyar közösség érzékenységére”. Az alelnök emlékeztetett arra is, hogy egy évvel ezelőtt, azoknak a békés magyar tüntetőknek, akik megpróbálták elejét venni egy temetőgyalázásnak, nekiestek „részeg román huligánok”, akik többek között azt üvöltötték, hogy „ki a magyarokkal az országból”, és az ügyészség lezárta az ügyet azzal, hogy semmi sértő és diszkriminatív eset nem történt. Benkő Erika felkérte a jelentéstevőt, hogy ezeket a „releváns eseteket” foglalja bele jelentésébe.

Marcel Ciolacu, a PSD elnöke tegnap kijelentette, pártja arra törekszik, hogy a bukaresti parlament mielőbb ismét megszavazza a június 4-ét Romániában ünneppé nyilvánító Trianon-törvényt, miután egy nappal korábban Klaus Iohannis államfő visszaküldte a jogszabályt megfontolásra a törvényhozói testületnek. Ciolacu hangsúlyozta, a jogszabályt a szociáldemokrata Titus Corlățean terjesztette be, ezért ugyanúgy cselekszenek, ahogyan először, így a parlament mielőbb ismét megszavazza, és újból elküldi Iohannisnak kihirdetésre. A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én – az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján – kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

Amennyiben a parlament ugyanabban a formában fogadja el a jogszabályt, s ezzel elutasítja az elnök felülvizsgálati kérelmét, Iohannis a törvény kihirdetésére kényszerül.