Egyelőre nem bányásznak aranyat

A Kolozs megyei törvényszék egy környezetvédő civil szervezet keresete nyomán érvénytelenítette a Hunyad megyei Felsőcsertés (Certej) község térségi területrendezési tervét, mely lehetővé tette volna a község térségében található arany és ezüst kibányászását – közölték tegnap a román lapok a Mining Watch szervezet közleményére hivatkozva.

A területrendezési tervet a kanadai többségi tőkével létrehozott Deva Gold Rt. javaslatára fogadta el 2010-ben Felsőcsertés önkormányzata. A törvényszék megállapította, hogy a területrendezési terv alapját egy törvénytelenül kiállított környezetvédelmi engedély képezte. Az ítélet nem jogerős, a hivatalos kiközlés utáni 15 napban fellebbezés nyújtható be ellene.

A Mining Watch közleményében elmagyarázta: a térségi területrendezési terv hiányában a Deva Gold Rt. nem kaphat építési engedélyt a bánya megnyitására. A területrendezési terv azokat a helyi szabályozásokat tartalmazta, amelyek a telkek felhasználására vonatkoznak, a felszíni bánya, a zagytározók létrehozását és a feldolgozó üzem megépítését tették lehetővé.

A felsőcsertési ciántechnológiás aranybányászatra készülő Deva Gold Rt. a kanadai Eldorado Gold és a román Minvest Deva társaság közös cége, ez utóbbi a román állam tulajdonában van, a cég pedig húszszázalékos részesedéssel rendelkezik az említett társaságban.

A kitermeléshez évente 1653 tonna ciánt (!) használnának, ami révén egy 456 hektáros területen 45 millió tonna ércből 68 tonna aranyat és 490 tonna ezüstöt nyernének ki 16 év alatt. A beruházás 221 új munkahelyet teremtene. A toxikus nehézfémeket is tartalmazó több tízmillió tonnányi cianidos zagyot egy 169 és egy 70 méter magas gáttal rekesztenék el olyan völgyekben, amelyek alatt sűrűn lakott települések fekszenek. A Felsőcsertésen átfolyó patak Déva határában ömlik a Marosba.

Felsőcsertés lakóinak emlékében még elevenen él, hogy 1971 őszén a település melletti zagytározó átszakadt, és a szennyezett víz elöntötte a falut. A szerencsétlenség – melyről a Ceausescu-diktatúra bukásáig beszélni sem volt szabad – 89 ember halálát okozta.

Romániában több, rosszemlékű bányakatasztrófa történt: a ciános technológiával Nagybánya mellett aranyat bányászó Aurul vállalat tározója 2000. január 30-án átszakadt, majd óriási mennyiségű, százezer köbméternyi ciános szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd a Szamoson át a Tiszába. Az erősen mérgező cián nyomán több mint 1200 tonna hal pusztult ki rövid idő alatt a Tiszából, az élővilág igen komoly károkat szenvedett Magyarországon, is, de még Belgrádban is pusztultak tőle a halak.

Verespatakon 2017-ben volt gond, ott a timföldgyártásba csúszott hiba, és az Aranyos folyóba zúdult hatezer köbméter mérgező iszap, de végül nem lett belőle hasonló mértékű katasztrófa.