Demokrácia a kommunizmusban

A fél évszázada megszüntetett székelyföldi magyar autonóm tartományra emlékeztetett legutóbbi közleményében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Ugyanis a kommunista Romániában volt egy olyan periódus, ami demokratikusabb volt, mint a mai miliő.

Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett közlemény felidézi, hogy 1968. február 16-án szüntette meg Nicolae Ceaușescu román kommunista diktátor a Székelyföld területének nagy részét magába foglaló Maros Magyar Autonóm Tartományt, a jogfosztó intézkedés Magyarország és a nemzetközi emberjogi szervezetek közömbössége mellett született. Ezen a napon fogadta el ugyanis az akkori Nagy Nemzetgyűlés a romániai megyerendszert meghonosító törvényt, mely ma is érvényes.

Izsák Balázs arra hívja fel a figyelmet, hogy még a megyerendszert ötven évvel ezelőtt létrehozó, nyilvánvalóan jogfosztó törvény is kimondja, hogy a megyék a földrajzi, gazdasági, társadalmi és etnikai körülmények figyelembevételével jönnek létre, tekintettel a lakosság kulturális kapcsolataira és hagyományaira. Ezt azért tartotta fontosnak nyomatékosítani, mert ma, ha a közigazgatási átalakítás kérdése felmerül — mint fogalmazott – „a vezető politikusok egymást túlszárnyalva tagadják a közigazgatási határok kijelölésének kulturális, nyelvi és etnikai kritériumait”.

Az SZNT elnöke felidézi: az első világháborút lezáró békefolyamat Székelyföldet elszakította Magyarországtól, és Románia fennhatósága alá rendelte, ugyanakkor a nemzetközi jog alanyának ismerte el a székely népet az erdélyi szászokkal együtt. Az 1919. december 9-én a szövetséges, valamint társult főhatalmak és Románia között létrejött Párizsi Kisebbségi Szerződés 11. szakasza előírta: Románia az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyez.

Izsák Balázs azt is megemlítette, hogy Románia 1952-ben elfogadott alkotmányával ismételten megerősítette a székely nép nemzetközi jogalanyiságát, létrehozva Székelyföld területén a Magyar Autonóm Tartományt: „a Román Népköztársaságban biztosított a közigazgatási-területi autonómia a magyar lakosságnak a székely rajonokban, ahol az egy tömbben él”. A tartomány közigazgatási alegységei, a „székely rajonok” nagyjából a székely székek területeit fedték le.

„A székelység, tudatában annak, hogy a székely nép a nemzetközi jog alanya, ismerve a területi autonómiák európai gyakorlatát és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, a székelyek népszavazáson kifejezett akaratára, és 63 székely önkormányzat határozataira alapozva, nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, ezzel egy olyan jog helyreállítását kéri, amelyet a román állam korábban már elismert” — áll az SZNT közleményében.