Csütörtökön délben szavaz a parlament a szükségállapot bevezetéséről szóló rendeletről

Csütörtökön délben szavaz a parlament a szükségállapot bevezetéséről szóló rendeletről, amelyet hétfőn adott ki Klaus Johannis államfő – döntötte el hétfőn a képviselőház és a szenátus házbizottsága. A vitára telekonferencia formájában kerül sor, szavazni pedig egy applikáció segítségével fognak majd.

A két testület által megszabott eljárás szerint az ülést élőben közvetítik a képviselőház weboldalán.

Az ülésteremben csak a két házelnök lesz jelen.

Ahhoz, hogy szavazni tudjanak, a törvényhozóknak – egy előzetesen kapott felhasználónév és jelszó segítségével – be kell lépniük egy weboldalra, és rá kell kattintaniuk az opciójuknak megfelelő gombra. A szavazás eredménye azonnal megjelenik majd a képernyőn, amelyen az élő internetes közvetítést követik. A vitára és felszólalásokra telekonferencia formájában kerül sor.

A parlament két házának összevont egészségügyi, jogi és védelmi bizottsága kedden véleményezi az államfő által elküldött dokumentumot, és ugyancsak kedden tárgyalja azt a költségvetési és az emberi jogi bizottság is.

FRISSÍTÉS: A parlamenti szakbizottságok elfogadták a rendeletet

Kedvezően véleményezte kedden a parlament két házának védelmi, jogi és egészségügyi szakbizottsága a szükségállapotot kihirdető elnöki rendeletet.

A testületek jelentései számos javaslatot és észrevételt tartalmaznak, amelyeket továbbítanak a kormánynak és az államfőnek.

A parlament két házának költségvetési és emberjogi bizottságai szintén kedvező véleményezést fogalmaztak meg, és több észrevételt is tettek.

A bizottságok online üléseztek.

A törvényhozók javaslatai közé tartozik többek között, hogy a szükségállapot idején a gyógyszerek, egészségügyi anyagok és reagensek árai korlátozhatók legyenek, és hogy a koronavírus-fertőzéses esetek kezelésére előírt intézkedések be nem tartása miatt felfüggeszthetők legyenek az egészségügyi intézmények vezetői. Javasolják, hogy a közegészségügyi igazgatóságok, az egészségbiztosítási pénztárak, a mentőszolgálatok, azok a központi és helyi állami hatóságok és intézmények, amelyeknek felelősségük van a szociális védelem területén, valamint az orvosi és gyógyszerészeti egyetemek ugyanolyan feltételekkel nyújthassanak orvosi és kezelési szolgáltatásokat, mint az egységes egészségbiztosítási alap (FNUASS) által finanszírozott szolgáltatók.

Az egészségügyet érintő további javaslat a vények online kiadásának lehetősége az orvosi vizsgálatot nem igénylő esetekben, ugyanakkor sürgetik, hogy minden kórház vásároljon lélegeztetőgépeket, és hogy a szükségállapot alatt ingyen biztosítsák a kompenzált gyógyszereket.

A védelmi bizottságok észrevételei a mindennemű nyilvános összejövetelek betiltására vonatkoznak, és szorgalmazzák, hogy a COVID-19-cel fertőzött betegeket fogadó kórházakban rugalmas munkarendet lehessen bevezetni. Egy másik javaslat megtiltja az alapélelmiszerek és az egészségügyi termékek viszonteladását a szükségállapot ideje alatt, amennyiben a megállapított árrés meghaladja az adott termék 2020. január 1-jei árának kétszeresét. A kihágásokat húszezer lejig terjedő pénzbírsággal, valamint az anyagok/termékek elkobzásával büntetik.

A költségvetési bizottságok szintén több javaslatot fogalmaztak meg, például, hogy a járvány miatt munkanélkülivé válók segélyének 75%-át záros határidőig az állam fizesse, hogy utalják át az áfa-visszaigényléseket és fizessék ki az elmaradt betegszabadságokat, hogy halasszák el a társadalom- és az egészségbiztosítási járulékok (CAS és a CASS) befizetését az érintett tevékenységi területeken működő vállalatok számára, hogy a jegybank dolgozzon ki egy egymilliárd eurós rögzített kamatú és támogatott hitelprogramot, amely biztosítja a pénzügyi forgalmat és a cash-flow-t, valamint hogy csökkentsék a munka megadóztatását azáltal, hogy a bérek 2000 lej alatti összegét mentesítik a jövedelemadó- és a kötelező járulékfizetés alól.

Zegrean: a szükségállapotot kihirdető rendelet kiadása az államfő kizárólagos jogköre

A szükségállapotot kihirdető rendelethez nem lehet módosító indítványokat benyújtani, ez az államfő kizárólagos jogköre – mondta el kedden az Agerpres érdeklődésére Augustin Zegran, az alkotmánybíróság korábbi elnöke.

„Ezt a rendeletet nem módosíthatja a parlament. A parlament nem törvényt alkot, hanem dönt a rendelet elfogadásáról. A rendkívüli állapot elrendelése az államfő kizárólagos jogköre. A parlament törvényben állapítja meg a rendkívüli állapot és az ostromállapot rendszerét, és e törvény alapján az elnök elrendeli a szükségállapotot” – magyarázta Zegrean.

Hozzátette, hogy módosításokat a rendelet jóváhagyását követően is csak a kormány eszközölhet, sürgősségi rendeletek útján, amit esetleg módosíthatnak a törvényhozók, amikor a parlamentbe kerül.

(Agerpres)