Bukarest méltatlankodik amiatt, hogy Hollandia továbbra is hátráltatja a schengeni csatlakozást

Értetlenül, méltatlankodva reagáltak a bukaresti vezetők arra, hogy Hollandia – a korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos aggályait hangoztatva – továbbra is hátráltatja Románia és Bulgária felvételét a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.

Az „újabb hágai vétóról” és a román politikusok állásfoglalásairól több román lap közölt pénteken összeállítást.

A hágai parlament csütörtökön elfogadott határozatában arra szólította fel a Mark Rutte vezette holland kormányt, hogy „ne tegyen visszafordíthatatlan lépéseket” a román és bolgár schengeni tagsággal kapcsolatban, amíg további vizsgálatok révén meg nem győződik arról, hogy a két országban megfelelő módon működik a határőrizet, illetve amíg „szigorú és korrekt elemzésnek” nem veti alá a jogállamiság működését, a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítását.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) házelnök Romániát és a románokat sértő igazságtalanságként értékelte, hogy Hollandia ismét meg akarja akadályozni országa felvételét az Európán belüli szabad mozgást lehetővé tető térségbe. A bukaresti nagykoalíciós kormány legnagyobb pártjának vezetője leszögezte: sosem fogja elfogadni, hogy bármilyen más – főleg európai – ország Románia fejlődésének útját állja, olyan körülmények között, amikor Románia teljesíti a schengeni csatlakozás feltételeit, és „példás módon teljesítette kötelességét” az ukrajnai háború kapcsán fenyegető élelmezési válság elkerülése érdekében.

Nicolae Ciucă liberális (PNL) miniszterelnök szerint Hollandia képviselői a helyszínen is bármikor meggyőződhetnek arról, hogy Románia felkészült a schengeni csatlakozásra. A jogállamiság, korrupció és szervezett bűnözés kapcsán a román kormányfő azt hangoztatta, hogy a Bukarest által újonnan elfogadott igazságügyi törvénycsomag mindenben megfelel az uniós követelményeknek.

A miniszterelnök pártjának első alelnöke, Rareș Bogdan EP-képviselő rámutatott, hogy a holland határozat éles ellentétben áll az Európai Parlamentben kedden megszavazott állásfoglalással, amely felszólítja az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsot, hogy 2022 végéig engedélyezze Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez. Bogdan szerint elfogadhatatlan, hogy ismét elutasítsák országa schengeni csatlakozását, ha pedig ez bekövetkezik, akkor „Románia is fenntartja a jogot, hogy gyökeresen megváltoztassa eddigi magatartását”. A PNL politikusa felkérte a Romániában működő 22 ezer holland cég üzleti partnereit, hogy „segítsenek nyomást gyakorolni” Hágára.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint a schengeni csatlakozás technikai feltételeit Románia több mint egy évtizede teljesíti, de időközben „egyesek további feltételeket találtak ki”, az igazságügyi reformhoz, az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmushoz kötötték (CVM) a jóváhagyást. Az RMDSZ elnöke leszögezte: felelőtlenség lenne ebben a pillanatban kudarcról beszélni. Úgy vélekedett: a – schengeni csatlakozás ügyében illetékes – bel- és igazságügyi EU-tanács soron következő, december 8-i miniszteri üléséig megszülethet a döntés a CVM lezárásáról, és ezáltal Rutte miniszterelnök is meggyőződhet arról, hogy jogállamisági aggályai alaptalanok.

Romániában azt követően éledtek fel a schengeni remények, hogy idén a csatlakozást korábban ellenző Németország és Franciaország részéről is bátorító jelzések érkeztek. Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Finnország sem fog már vétót emelni, miután a román diplomácia is közbenjárt Törökországnál a finn és svéd NATO-tagság elfogadása érdekében.

forrás: MTI

fotó: Európai Bizottság