Alkotmánysértő, hogy a legfelsőbb bíróság nem bízta különleges bírói tanácsokra a korrupciós ügyeket

Alkotmányossági konfliktusba került a legfelsőbb bíróság a parlamenttel azáltal, hogy nem hozott létre különleges háromtagú bírói tanácsokat a korrupciós perek letárgyalására, ahogy azt a törvény előírja – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.

Az alkotmánybíróság szerdai határozatában kimondta: minden olyan pert újra kell tárgyalni, amelyben alapfokon a szabálytalanul alakult (azaz nem korrupciós ügyekre “szakosított”) háromtagú tanácsok ítélkeztek 2019. január 23. előtt, kivéve azokat az ügyeket, amelyekben az alapfokú ítélet azóta jogerőre emelkedett.

Ezt az ügyet Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártvezér érintettsége miatt övezte fokozott médiaérdeklődés. Dragnea azonban időközben börtönbe került, mivel ügyében már májusban – a mostani alkotmánybírósági döntés előtt – meghozták a jogerős ítéletet.

Iordache tett panaszt

Florin Iordache, az alsóház szociáldemokrata alelnöke márciusban alkotmányossági panaszt terjesztett be a képviselőház nevében. Beadványában azzal érvelt: a korrupciós bűncselekményekről elfogadott, 2000 óta hatályos törvény előírja, hogy a korrupciós pereket alapfokon különleges bírói tanácsok tárgyalják. Az alkotmányossági óvás előtt egy héttel Dragnea ügyvédei ugyanerre hivatkozva kérték a politikus ellen első fokon hozott tavalyi elmarasztaló ítélet megsemmisítését.

A legfelsőbb bíróság egy korábbi, a különleges tanácsokat számon kérő megkeresést azzal hárította el, hogy a legfelsőbb bíróságon valamennyi bíró rendelkezik a korrupciós bűncselekmények tárgyalását feltételező “szakosítással”, tehát szerinte bármilyen összetételű bírói tanács eleget tesz a törvény előírásainak (így a nem “szakosított” háromtagú tanácsnak az érvelés szerint joga volt dönteni).

Iordache szerint azonban a legfőbb instancia jogértelmezésével önhatalmúlag “hozzátett” a parlament által elfogadott törvényhez, holott a törvényeket a parlament hivatott hozni, a bíróságnak pedig csak alkalmaznia kellene őket.

Az alkotmánybíróság végül Iordachenak adott igazat azzal, hogy alkotmányos konfliktust állapított meg az alsóház és a legfelsőbb bíróság között. Megjegyzendő azonban, hogy az alkotmánybíróság öt halasztás után, 5:4 szavazatarányban hozta meg szerdán döntését, miután júniusban három tagja lecserélődött, és a testületben többségbe kerültek a jelenlegi parlamenti többség által jelölt alkotmánybírák.

Mintegy 170 korrupciós pert érint

A különböző médiumok most eltérő módon értelmezik azt, hogy Dragneanak – akinek még nem kézbesítették ki jogerős elmarasztalása indoklását – elegendő jogalapot teremt-e ez az alkotmánybírósági határozat a rendkívüli perújításra.

Tény viszont, hogy szinte kizárólag az úgynevezett “nagykorrupciós” – magas rangú tisztségviselőket érintő – ügyek kezdődnek eleve a legfelsőbb bíróságon. A legfőbb instancia statisztikája szerint az alkotmánybíróság szerdai döntésével mintegy 170 korrupciós ügyben kérdőjelezte meg az alapfokon hozott elmarasztaló ítéletet.