Alkotmányos az anyanyelvhasználatot is szabályozó új közigazgatási kódex

Alkotmányosnak bizonyult és így továbbra is érvényben marad az a sürgősségi rendelet, amellyel a – kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó – közigazgatási kódexet léptette hatályba tavaly nyáron az akkori szociáldemokrata kormány.

Az alkotmánybíróság többszöri halasztás után szerdán utasította el az ombudsman tavaly augusztusban emelt alkotmányossági óvását. Az alapjogi biztos szerint semmilyen sürgősség nem indokolta, hogy a kormány a rendkívüli helyzetekre kitalált jogalkotási módszerrel avatkozzék be a törvényalkotás folyamatába, de az alkotmánybíróság nem adott neki igazat.

Korábban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bírálta a közigazgatási törvénykönyv kormányrendelettel elfogadott változatát, arra hivatkozva, hogy csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent a korábban hatályos anyanyelvhasználati rendelkezésekhez képest.

A teljes központi és helyi közigazgatás működését egységes keretbe foglaló kódexet hosszas parlamenti egyeztetés után eredetileg 2018-ban, az akkori szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival fogadta el a parlament. A jogszabály azonban elbukta az előzetes normakontrollt, ezért a Dăncilă-kabinet, hogy “időt nyerjen”, tavaly nyáron sürgősségi rendelettel léptette hatályba a törvénykönyv kiigazított – kisebbségi szempontból hiányos – változatát.

Az RMDSZ a visszalépések közé sorolta a megszerzett jogok védelmének eltörlését, azt, hogy a helyi tanács dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra, és azt is, hogy a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy az állam nyelvén is kommunikáljanak.

A közigazgatási kódex tavaly nyáron hatályba léptetett változatából hiányoznak olyan, a nyelvi jogokat bővítő rendelkezések is, amelyeket az RMDSZ-nek a törvénykönyv parlamenti előkészítése során sikerült elfogadtatnia a kormánytöbbséggel. Egyebek mellett azok a pontosítások sem szerepelnek már benne, amelyek szerint a kisebbségi anyanyelvhasználati jog kiterjed az utcák, terek és parkok elnevezéseinek többnyelvű feliratozására, illetve a közüzemekkel és a kormányzati szervek helyi képviseleteivel történő kommunikációra.

A megszerzett jogok tekintetében nem került be a hatályos kódexbe az a 2006 óta érvényes előírás, hogy egy közösség akkor sem veszíti el megszerzett anyanyelv-használati jogait, ha egy adott településen számaránya a jövőben 20 százalék alá esik. A sürgősségi kormányrendelet szerint ez csak a következő népszámlálás jóváhagyásáig érvényes.

Az azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeleteket utólag a parlament is megvitatja, és módosíthatja.

Nem volt alkotmányellenes a költségvetés felelősségvállalással történő elfogadása

Nem áll fenn alkotmányos természetű jogi konfliktus a kormány és a parlament között a költségvetési törvény felelősségvállalással történő elfogadása kapcsán – döntötte el szerdán az alkotmánybíróság.

Az erre vonatkozó beadványt a képviselőház és a szenátus elnöke nyújtotta be, a taláros testület azonban elutasította – nyilatkozták az alkotmánybíróság illetékesei.

Az alkotmánybíróság december 23-án közölte, hogy a két házelnök óvást nyújtott be a 2020-as államháztartási törvény, valamint a társadalombiztosítások törvényének felelősségvállalással történt elfogadásával kapcsolatban, a kormány és a parlament közötti alkotmányos természetű jogi konfliktusra hivatkozva.

Alaptörvénybe ütköző a 114-es sürgősségi rendelet módosítása

Alaptörvénybe ütközőnek ítélte szerdán az alkotmánybíróság a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet módosításainak parlamenti felelősségvállalással való elfogadását.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) 2019. december 30-án nyújtott be alkotmányossági kifogást az adóügyi intézkedésekről szóló 114-es sürgősségi kormányrendeletet módosító tervezet ellen.

A PSD arra hivatkozott beadványában, hogy a tervezet felelősségvállalással való elfogadása előtt már parlamenti eljárásba került és megvitatásra várt a 114-es rendeletet törvényerőre emelő tervezet. A szociáldemokraták ugyanakkor kifogásolták az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó előírást is, hangsúlyozva, hogy egy ilyen intézkedést valamennyi tevékenységi ágazatra kiterjedő elemzésnek kell megelőznie, “hogy ne bomoljon meg a munkaerő-piaci egyensúly”.