Alkotmánybíróság: a parlamentnek jogában áll dönteni a választások időpontjáról

A törvényhozásnak sarkalatos törvénnyel kell döntenie a választások dátumáról, ha azt mandátumának lejárta utánra időzíti, a mandátumának lejárta előtti időpont kijelölése esetén pedig egyszerű törvényre van szükség – szögezi le az alkotmánybíróság annak a döntésnek az indoklásában, amellyel elutasította a Klaus Iohannis államfő és a kormány által a parlamenti választások megszervezéséről szóló jogszabály ellen benyújtott alkotmányossági kifogást.

Az indoklás leszögezi, a parlamentnek hatáskörében áll megszabni a választások dátumát. Erről sarkalatos törvénnyel és egyszerű törvénnyel egyaránt rendelkezhet, attól függően, hogy a kijelölt időpont a parlament mandátumának lejárta után vagy előtt van. Lévén, hogy a parlament által jelen esetben elfogadott jogszabályban az szerepel, hogy a törvényhozás sarkalatos törvénnyel dönt a választások időpontjáról, ezekre a parlament mandátumának lejárta utáni három hónapon belül kerül sor.

A taláros testület szerint ugyanakkor nem létezik semmiféle alkotmányos előírás arra vonatkozóan, hogy a választások időpontjáról a kormánynak kell határoznia. Azt, hogy a kormány jelöli ki a választások dátumát, a 2015/115-ös törvény írja elő, a parlament azonban törvénnyel rendelkezhet az ettől az előírástól való eltérésről. Ha ez nem történik meg, a kormány hatáskörében marad a választások időpontjának kijelölése. „Az alkotmány szempontjából mindkét jogalkotási megoldás lehetséges” – nyomatékosítják az alkotmánybírák.

Az indoklás azt is leszögezi: noha az a kormányhatározat, amely december 6-ára tűzi ki a parlamenti választásokat, a vonatkozó törvény tiszteletben tartásával született meg, mégis hatályát veszti abban a pillanatban, amikor életbe lép a kifogásolt törvény.

Az alkotmánybírák hangsúlyozzák, a törvény elfogadásával nem sérült a jogbiztonság elve, mivel a kormány időben értesült arról, hogy a választások időpontját organikus törvénnyel tervezi kitűzni a parlament. Nem állt fent tehát az a helyzet, hogy a kormány is, a parlament is párhuzamosan jelölje ki a választások időpontját, ugyanis a kormány idejében értesült arról, hogy megvonták tőle ezt a hatáskört.

A miniszterelnöki kancellária vezetője, Ionel Dancă a téma kapcsán úgy nyilatkozott szerda este, jelenleg az a kormányhatározat van érvényben, amely december 6-ára tűzi ki a parlamenti választások időpontját, de a kormány is alaposan áttanulmányozza majd az alkotmánybíróság indoklását, és dönt a további lépésekről.

Augustin Zegrean: az államfőn múlik, hogy megtarthatók-e a választások december 6-án

Csak akkor lesznek parlamenti választások december 6-án, ha Klaus Iohannis államfő visszaküldi a parlamentnek újbóli megfontolásra a választások megszervezéséről szóló törvényt, és a törvényhozás nem fogad el egy újabb jogszabályt a jelzett időpontig – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.

Augustin Zegrean rámutatott, az alkotmánybírósági vizsgálatnak alávetett törvény még nem lépett érvénybe, jelenleg Klaus Iohannis államfőnél van, akinek 10 nap áll a rendelkezésére arra, hogy kihirdesse, illetve visszaküldheti a parlamentnek újbóli megfontolásra.

„Ha az államfő 10 nap után, október 24-én visszaküldi a jogszabályt a parlamentnek, a törvényhozás megfelelő mozgósulással rövid idő alatt elfogadhatja újból, és akkor az államfő 10 napon belül kénytelen kihirdetni. Tehát az államfőn múlik a történet” – magyarázta Zegrean.

(Agerpres)