Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

„Aki azt kéri a magyaroktól, hogy örvendjenek december elsején, az bolond”

„Aki azt kéri a magyaroktól, hogy örvendjenek december elsején, az bolond” Románia

A románok és magyarok közötti bizalmatlanság lebontását szorgalmazták egy péntek este tartott kolozsvári román nyelvű pódiumbeszélgetés résztvevői.

Hirdetés
Hirdetés

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy vélte: Erdélyben olyan egyensúly alakult ki a románok és magyarok között, amely könnyen törékennyé válik. Példaként az 1990-es véres marosvásárhelyi román-magyar összecsapást és az úzvölgyi katonatemetőnél júniusban kialakult helyzetet említette.

A politikus úgy vélte: sok olyan probléma van, amelyeket a románok és magyarok őszintén soha nem beszéltek meg. Bizalmatlanság jellemzi az emberek, a közösségek viszonyát, mely a megértés hiányából fakad, és ez az együttműködést is akadályozza. Együttműködés nélkül pedig nincsen fejlődés – állapította meg Kelemen Hunor.

Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese, arra világított rá, hogy a romániai társadalomban nemcsak a magyarokkal szemben mutatkozik meg a bizalmatlanság, hanem a románok között is alacsony a bizalom szintje. Úgy vélte, az örökölt pszicho-kulturális alapok okozzák, hogy a román társadalom képtelen az együttműködésre, és Románia ugyan csatlakozott az EU-hoz, máig nem történt meg a tényleges integrációja. A kutató arra is kitért azonban, hogy a fiatalokban sokkal több a nyitottság, és van remény a hátrányok leküzdésére. Daniel David úgy vélte: csak annyit lehet elvárni a román állampolgároktól, hogy tanulják meg az állam nyelvét, és tiszteljék az országot. Nem muszáj szeretni is.

Sabin Gherman kolozsvári újságíró azt rótta fel, hogy a román állam kettős mércével mér. Amit természetesnek tart a románoknál, azt bünteti a magyaroknál. Példaként hozta fel, hogy a moldvai zászló „vígan lenghet” Neamt várának a bástyáján, Tordán és Aranyosgyéresen minden villanyoszlopon ott loboghat a város zászlaja, a székelyeknek viszont nem szabad használniuk a saját jelképeiket. Úgy vélte, félre kellene tenni a kettős mércét, és a két közösséget egymáshoz közelítő dolgokról kellene többet beszélni. Példaként hozta fel Liszt Ferenc román rapszódiáját, és a mű születésének körülményeit, amelyek Romániában alig ismertek.

A beszélgetés második felében román értelmiségiek, újságírók osztották meg gondolataikat a többnyire román anyanyelvű közönséggel az együttélésről.

Sanda Nicola újságíró úgy vélte: számára semmi nem írhatja felül azt az együttélési tapasztalatot, amit gyermekkorából Déváról hozott. A saját külföldi tanulmányai idején szerzett tapasztalata alapján fogalmazta meg: aki nem az anyanyelvén kommunikál, az mindig hátrányban van, mert a megtanult nyelven csak egy részét tudja kifejezni annak, amit gondol.

Cosmin Popa történész úgy vélte: a román és a magyar nép rendkívül tehetséges abban, hogy a megbékélés esélyeit elszalassza. Mindkét fél megvan a maga burkában, és a rosszat tudják a leggyorsabban megtanulni egymástól. Bajosnak tartotta, hogy 1990-ben Erdély és Románia egyesülése gyulafehérvári kinyilvánításának az évfordulóját, december elsejét tették Románia állami ünnepévé. „Aki azt kéri a magyaroktól, hogy örvendjenek december elsején, az bolond” – jelentette ki. Azt is hozzátette azonban, hogy a magyaroknak is meg kell érteniük, hogy a monarchiabeli elhibázott politikájuk vezetett a román egyesüléshez.

A román-magyar viszonyt boncolgató beszélgetés az RMDSZ által szervezett Ezer év Erdélyben száz év Romániában román centenáriumi rendezvénysorozat részét képezte.

(MTI)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. november 30., 17:23
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Nagyon jo musor vol.. Sajnos munkaban voltam nem tudtam elo felvetelt kovetni csak munka utan a teljes musort.. Gratula, es nagyon orultem hogy vannak ojan roman nemzetiseguek akik meg ertik a magyarsag hejzetet, es keszek nyiltan beszelni a ket nemzet egyutt eleserol.

    • User
      Dátum: 2019. december 2., 12:56
      ÉRTÉKELÉS: 3

      Valoban jo musor volt. Neked viszont meg kellene tanulnod a magyar helyesirast, leginkabb a pontos j illetve az ly hasznalatat illetoen. AZ sem artana ha az egybeirasra vonatkozo szabalyt is szemrevetelezned.

        • User
          Dátum: 2019. december 3., 10:36
          ÉRTÉKELÉS: 10

          Néha akaratlanul ,sietségből melléütünk az ékezetes magánhangzókat kiírni elég bonyolult a telefonokon,ez tény,de a j és ly betük használata nem annyira bonyolult mint amennyire zavaró! De vannak szavak mint pl.a lesz szó it a legtöbben lessz -nek !írnak .Aztán hogy mik vannak a Székelyhírdetőn az már a vicc kategoriája…PL.szekejudvarhejen,manzátos ház elado,eccer, biciglik eladok…az ember csak hülledezik ,hogy miket írnak.

  • User
    Dátum: 2019. december 3., 17:27
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Néhány csemege a sz.hirdetőből.1.eladó egy haPteglabol epult…2.csereiss erdekel…3.azonali kezpenz fizetesrl…4.Vasarolnek tornaNcos hazat…5.csaladi hazz egyben nagy garazsal nagy udvaral elado…6.csaladiházunk eladová válikk kőltőzéss/sic!/ miat!…7.Elado…fris palinka Nagyon Meg eri az arat…8.elado friss petrezsejem nagyobb menyisegben….9.Elado…
    Ár megedjezés !! alapjan.

    • User
      Dátum: 2019. december 4., 0:34
      ÉRTÉKELÉS: -2

      A tragédia az,hogy mindenki magát grammaticosnak képzeli.Felette nincs senki! Utalok a latin közmondásra-Caesar non supra grammaticos.És még van egy -Errare humanum est.Aki meg akarja ismeri jelentésüket /ha nem ismeri/ nézzen utána!