A 2004-es népszavazásra hivatkozva utasították el Márki-Zay Péter fogadását Erdélyben

A magyar állampolgárság határon túli kiterjesztéséről tartott 2004. december 5-i népszavazásra hivatkozva utasította el tavaly októberben Márki-Zay Péter fogadását nyolc erdélyi magyar önkormányzati vezető.

Tavalyi levelüket nem szánták a nyilvánosságnak, ám a Székelyhon megszerezte, és pénteken ismertette, az aláírók egyike pedig megerősítette a dokumentum hitelességét.

A Márki-Zay Péternek címzett levelet Borboly Csaba, Tamás Sándor, Péter Ferenc és Pataki Csaba, Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megye önkormányzatának elnöke, valamint e megyék megyeszékhelyeinek a polgármesterei: a csíkszeredai Korodi Attila, a sepsiszentgyörgyi Antal Árpád, a marosvásárhelyi Soós Zoltán és a szatmárnémeti Kereskényi Gábor írta alá.

Az önkormányzati vezetők levelüket azzal kezdték, hogy az erdélyi magyar közösség legitim képviselője Kelemen Hunor, és ha az ellenzéki erők a választási kampány részeként az erdélyi magyarokra is figyelmet fordítanak, elsősorban őt keressék.

Fontos és jó lépésnek tartották, hogy a magyarországi ellenzék a külhoni magyarokra is figyelni akar, mert szerintük is el kell jönnie annak az időnek, amikor a „magyar nemzet sebei begyógyulnak, és a külhoni magyaroknak a nemzethez való tartozását többé nem kérdőjelezi meg senki”.

„Tisztelettel jelezzük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást: december 5-e bűne nem évült el. Csalódást okoz számunkra, hogy Önök úgy gondolják: december 5-e már a múlté. Ez számunkra egyértelműen azt jelzi, hogy Önök nem érzik, milyen súlya és jelentősége volt a népszavazásnak a határon túli magyarság életében. Szeretnénk, ha tudnák: mi nem léptünk át rajta, és ez nem is lehetséges addig, amíg azok, akik a nemzet megosztását természetesnek tartották, Gyurcsány Ferenccel együtt az ellenzéki összefogás részei” – olvasható a levélben.

Az önkormányzati vezetők arra is emlékeztettek, hogy hét évvel ezelőtt a romániai korrupcióellenes ügyészség több erdélyi, székelyföldi magyar vezetőt bilincsbe verve vitt el, akikről később a bíróság kimondta, hogy ártatlanok.

„Romániában a Kövesi által vezetett ügyészséget eszközként használták a magyar közösségi vezetők hiteltelenítésére, lefejezésére. Nem éreztük akkor a magyar ellenzék támogatását, nem hallottuk felháborodásukat az önkényes intézkedések kapcsán: akkor nem érkeztek hozzánk megkeresések, együttérző levelek. Felettébb aggasztónak tartjuk, hogy Önök ugyanezt akarják Magyarországon: az ügyészséget politikai célokra használni” – szögezték le. Aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a hatalmat átvenni kívánó politikai vezetők feles jogszabályokkal akarnak kétharmados jogszabályokat megváltoztatni, és az alkotmányos rend feloldására készülnek. A mi perspektívánkból ez egy rendkívül nyugtalanító szándék, ugyanis a külhoni magyarok számára elengedhetetlenül fontos a politikailag stabil anyaország – fogalmaznak.

Azzal zárták a levelet, hogy bár a találkozás szándékát értékelik, a megkeresésre nemmel válaszolnak. Hangsúlyozzák: az országgyűlési választások után minden magyar politikai szervezet képviselőjével tárgyalnak, mert hisznek abban, hogy a magyar nemzet egységét helyre kell állítani.

A Székelyhonnak Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere erősítette meg a levél hitelességét. Közölte: hivatalos választ nem kaptak rá, de Márki-Zay Péter csapatának egyik tagja magánüzenetben jelezte, hogy tudomásul vették a levél tartalmát.

(MTI)