A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

XVII. EMT-napok

XVII. EMT-napok Kultúra

A művelődési szempontból igencsak telített szentgyörgyi hétvége egyik eseménye volt az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság rendezvénye a XVII. EMT-napok címszó alatt, melynek előadóit és előadásait a Míves Ház fogadta be.

Bár az utóbbi időben Romániában kissé háttérbe szorult a tudományművelés, a nevelés, az mégsem elhanyagolható, és az EMT nem mond le a tudásalapú társadalomról, ahogyan azt Szakács Zoltán, a helyi szervezet elnöke is megfogalmazta. Az előző évekbeli föld és víz téma után idén a levegő szerepelt a tudományos értekezlet terítékén.
A konferenciát megelőző napon a Schweighofer fafeldolgozóhoz látogattak a résztvevők, utána pedig Réty és Besenyő felé kirándultak.
A terepen szerzett tapasztalatok után a világegyetemben űrhajóként száguldozó Földünk védőburkáról, a légkör szerepéről értekezett Makfalvi Zsuzsa, a Székely Mikó Kollégium tanára. A földtörténeti tapasztalatok alapján megjósolható, hogy az szén, amely a dinoszauruszok korában elburjánzó hatalmas növénytömegből kőolaj, kőszén, mészkő formájában épült be a földkéregbe, a „napfény-konzervek” felbontogatása során az atmoszférába visszakerülve felmelegedést okoz, hacsak nem teszünk azért, hogy ne következzen be a légkör összetevői arányának a felborulása, és oxigént is nagyobb mennyiségben juttatunk bele. Ehhez erdőket kellene ültetni vagy vegycsapdákkal lekötni a szén-dioxidot. Ha a székelységnek van válasza hidegre, a melegre már kevésbé, pedig ugyanaz a módszer: a népi építészetben fellelhető vastag falak, kicsi ablakok, vagy manapság a szigetelés és árnyékolás.
Török Árpád tanár a levegő állapotának turisztikai–gazdasági vonatkozásaira tért ki, megemlítve, hogy a klímaváltozásnak, felmelegedésnek a növényi szintek átrendeződése, egyes fajok inváziója is következménye, mifelénk pedig teret nyernek olyan növényi kultú­rák, amelyek eddig nem voltak otthon: a paprika, padlizsán, barack, cseresznye és szelídgesztenye.
A hőmérséklet, páratartalom drasztikus változásai károsítják legjobban a műalkotásokat – tudhattuk meg Vitek Norberttől, a művészeti líceum tanárától. A napsugár, az UV-sugárzás is felgyorsít olyan folyamatokat, amelyek kárt tehetnek a kőből, fémből készült épületekben, szobrokban. A károk megelőzése nyilván ezen hatások kiszűrését, minimalizálását célozzák meg.
Végül Csákány László, a Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnöke beszélt a levegő, víz, klíma kapcsolatáról, az erdők szerepéről a levegőszennyezés kiszűrésében, a városok levegőjének hűtésében. Szentgyörgyieket közvetlenül is érint a tény, hogy a Görgő-csúcson levő fenyőerdő eltéríti a nagy nedvességtartalmú felhőket, azok csak terhük nagy részét elhullatva, Szépmező felől térnek vissza a város fölé.
Az előadások szünetében Török Árpád sokéves idegenvezetői tapasztalata alapján megírt Észak-Erdélyi és bukovinai útikalauzát mutatta be, mely nyolcadik útikönyveinek sorozatában. (A következő Szentgyörgyről szól majd.) <

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.