Betekintés Erdővidék népzenéjébe

Jánó Kinga célja az etnomuzikológiában mindeddig kevéssé kutatott erdővidéki népzenei kultúra átfogó bemutatása. Érinti a zene és a tánc hagyományos alkalmait, valamint a vokális és hangszeres népzene helyi jellemzőit, és azt is vizsgálja, hogy milyen népi hagyományok lelhetők fel ma Erdővidék magyarlakta településein. Kinga előadását már Baróton és Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban is meghallgatták az érdeklődők, azonban még több erdővidéki település várja, valamint Sepsiszentgyörgyről is felkeresték.

– Előadásod Erdővidék népzenéjére irányul. Mi volt a célod ezzel a bemutatóval?

– Kutatásom Erdővidék mint néprajzi kistáj néphagyományára irányul, különös tekintettel a kistáj népzenéjére. Ez a kutatás két éves munkám, és az államvizsga-dolgozatom is egyben. Igyekeztem megvizsgálni és összefoglalni mindazoknak a kutatóknak a munkáját, akik Erdővidék népzenéje szempontjából adatokkal tudnak szolgálni, és akiknek a tanulmányai, gyűjtései alapján átfogó képet nyújthatok a térség népzenéjéről. A célom a bemutatóval, hogy tájékoztassam mind az erdővidékieket, mind a háromszékieket, hogy foglalkozom ezzel a témával, és hogy felhívjam rá a figyelmüket, hogy miért fontos ez a kutatás, és miért kell közös ügynek, akár közös munkának lennie. Minél többen tudják, hogy mit szeretnék elérni, annál többen tudnak új információkkal, akár képanyaggal, adatközlők megismerésével kapcsolatban segíteni a kutatásban. Az előadáson így a dolgozatomat fogom röviden bemutatni, előadok néhány erdővidéki népdalt, felcsendülnek hangszeres darabok is.

– Célod, hogy más tájegységek zenéjét, táncait is bemutasd?

– Erdővidék az etnomuzikológiában kevéssé kutatott néprajzi kistáj, ugyanakkor nagyon közel áll a szívemhez. A három kistáj – Felső-, Alsó-Háromszék és Erdővidék – közül azért választottam éppen Erdővidéket, mert több projekt alkalmával megtalált a téma, és megfogott ez a kistérség. Ugyanakkor elsőre egy csöppnyivel kisebb falat, mint a még kevesebb adattal rendelkező Felső-Háromszék. Mesteri tanulmányaim alatt viszont már Felső-Háromszék népzenéjének kutatását is kitűztem magamnak, ez lesz a disszertációm témája. Mindkettő esetében ugyanazok az okok, tudni szeretném, milyen volt a népzenekultúra szülőföldemen, Háromszéken. Szeretnék hitelesen szólni a témában, és összegyűjteni az összegyűjthetőt, miután tudom, hogy más erdélyi tájegységekhez képest kevesen szóltak Háromszék népzenéjéről, és még kevesebben tették ezt hitelesen.

– Csupán a magyarlakta településeken gyűjtöttél adatokat. Miért?

–  Egyelőre még nem beszélünk gyűjtésről. Elsőként az volt a sürgető feladat, hogy minden eddigi néprajzi adatot összegyűjtsek és megállapítsuk Erdővidék népzenéjének általános jellemzőit. Mindebben az összes erdővidéki település – összesen 22 – adatait figyelembe vettem – hivatkozva a települések felsorolásában egyes kutatókra –, és az ezután következő gyűjtés során is hasonlóképpen járok el.

– Hol lesznek még bemutatók?

– Tervben van Erdővidék más településein is egy-egy bemutató, de ennek gondolata még csak a legutóbbi, Baróton tartott előadáson merült fel. Ugyanakkor már páran jelezték, hogy Sepsiszentgyörgyön is alkalmas lehetne bemutatásra a téma.