Századelő az udvartereken

Csütörtökön a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban mutatták be Földi István Századelő az udvartereken című könyvének újra kiadott változatát.

A megjelent érdeklődőket köszöntő dr. Dimény Attila múzeumigazgató a kötet 2004-es, a Kriza János Néprajzi Társaság, Antal Árpád irodalomtörténész, Incze László és Szabó Judit segítségével megjelentetett alapkiadásának sikeres fogadtatását idézte fel. „A könyvbemutató után hamar elfogytak a meglévő példányok, és tizennyolc év után végre eljött az újrakiadás ideje.”

Mirk Szidónia Kata, a Székelyföld kulturális folyóirat és egyben a kötet szerkesztője a Hargita Kiadóhivatal és Hargita Megye Tanácsa által 2012-ben a székelység múltjával és jelenével foglalkozó, ezáltal a székely-magyar öntudat megerősítését célzó, 100 kötetesre tervezett könyvsorozatról szólt. „Tavaly év végén teljesedett ki a sorozat, melynek lezárásával egy reprezentatív keresztmetszet született meg, hiszen ez a száz kötet tényleg elmond valami lényegeset a székely-magyar írott kultúráról.” Hozzátette, célkitűzéseiket nagyjából teljesítették, bár volt néhány olyan szerző, akit nem sikerült megjelentetni, mint Nyírő József vagy Jakabos Ödön.

Földi István (1903–1967) Rendhagyó szociográfia alcímmel ellátott visszaemlékezése, amelyet nyugdíjba vonulása után kezdett megírni, a sorozat 97. köteteként jelent meg. „Földi István időutazásra hív bennünket a céhes város bensőséges világába. Útitársaivá szegődhetünk, hogy megismerjük, milyen lehetett a település fénykorában”, hangsúlyozta a kötet szerkesztője. Hozzátette, nagyon találónak tartja az alcímet, hiszen a szerző gyermekkori emlékein, élményein keresztül elevenednek meg a vargaváros hétköznapjai, történetei, tradíciói, ugyanakkor forrásértékű munka is.

Vallomás és történelmi látlelet egyszersmind, mely meggyőzőbben érvel bármilyen tudományos alapozottságú szociológiai okfejtésnél, mert emberi sorsok hitelesítik a mondandóját, összegezett a szerkesztő. „Összeforr benne az önéletrajz, gyermekkori emlék, családtörténet a szakszerűen hiteles szociográfiai érvényességű leírással oly módon, hogy főszereplővé nem az író, hanem a város válik. A szerzőnek a mindennapi élet apró mozaikjaiból, történeteiből sikerül megrajzolnia Kézdivásárhely sajátos képét, és megjelenítenie a múlt század eleji varázslatos hangulatát, báját.” A kötet 35 lejért megvásárolható a céhtörténeti múzeumban.

Földi István 1903-ban született Kézdivásárhelyen egy asztalosmester fiaként. A kantai gimnáziumban érettségizett 1921-ben, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult tovább. Szülőföldjén tanított, majd a második világháború után Budapestre költözött családjával. 1946-ban a Tolna megyében letelepített székely gyermekeknek Tevelen iskolát szervezett Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet néven. Később Dombóvárra helyezik, ahol nyugdíjazása évében, 1967-ben hunyt el. Szaklapokban jelentek meg pedagógiai írásai, legfontosabb művei a Nemerefúvás (1937) és Gábor Áron (1942) című regénye.