Pusztulásra ítélve?

Az olaszteleki Likaskőnél nevezetesebb földtani képződmények bizonyára vannak Székelyföldön, sőt, talán Erdővidéken is, de sorsukra hagyottabbak, elárvultabbak aligha.

A székelyszáldobosi keresztúttól Felsőrákos felé térve az arra járó számára nemsokára, az út baloldalán egy kiemelkedés jelenik meg, mely kiemelkedés nem egyéb, mint a Likaskő borvízforrása által lerakott mésztufa-kúp, tetején méteres átmérőjű, kb. 2 méter mély forráskráterrel. A teljes mésztufa-kúp másfél méter magas, átmérője 12 méter. „A felszínre törő szénsavas borvizek a medencét kitöltő márgarétegből sok meszet kioldottak, és a forrás köré lerakták” – olvashatjuk a képződmény keletkezésének földtani magyarázatában, az pedig már legenda, hogy azon kakasok ejtették itt le vésőjüket, akik a Rikán átvonuló Kakas-barázdát ásták, és így keletkezett a Likas-kő.

A forrás állítólag az 1960-as évek elejéig működött, aztán a közelben nyitott bányák miatt vize elapadt. Mondják, hogy Bethlen Gábor fejedelem is fürdött az egykori, egyébként gyógyhatású forrásban, melyet, ha másért nem, már csak ezért is érdemes lenne megóvni. Egy 2001-es megyei határozat alapján a Likaskő ugyan védett terület, de ma már senki nem védi…