Dokumentumfilm készült Tina Turnerről
A Tina című mozi az énekes hat évtizedes munkásságát dolgozza fel, bemutatva az ének...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Az Ossian 1986–1994 közötti első, a Paksi Endre–Maróthy Zoltán ének-gitárduó által fémjelzett korszaka középiskolás éveim szerves részét képezte. Paksi lázadásról, az akadályok leküzdéséről, a sorból való kilógásról szóló szövegei, Maróthy villantós gitárszólói nagyon eltaláltak. Tetszett, hogy a hét lemez között nem volt két egyforma, bár heavy metált játszottak, mindenik más volt a maga módján. Kedvencem a zeneileg általam mindmáig legizgalmasabbnak tartott Félre az útból! (1989) című album volt. Aztán 1994-ben döbbenten olvastam a csapattal készült utolsó interjút, amelyben a Keresztút című lemez kiadását követő feloszlásról beszéltek a tagok, hangsúlyozva, hogy, bár sose mondd, hogy soha, tíz évnél hamarabb újraalakuló-koncert bizisten nem várható.
Ehhez képest egy rövid (három lemeznyi) Wellington-időszak után 1998-ban Paksi Endre új társakkal adott Ossian néven koncertet. Az E-klubbeli eseményen rögzített lemez sikerén felbuzdulva a frontember a folytatás mellett döntött, így indult a zenekar második, ezúttal a Paksi Endre–Rubcsics Richárd-duó által irányított, máig tartó korszaka.
A Csak a jót a huszonnegyedik sorlemez, és az első végighallgatás után leginkább az azonnal „ragadó” refrének maradtak meg bennem. Tetszenek Rubcsics Richárd szólói is, ami pedig a szövegeket illeti, kedvencem a Forgószínpad, amelyben Paksi Endre az általa elkövetett hibákról énekel. Ez meglepett, ugyanis a korábbi szövegek, interjúk alapján volt egy olyan érzésem, hogy a zenekarvezető minden ballépésére talál magyarázatot, a felelősséget másokra hárítva.
Nagyon erős indítás (Csak a jót, Forgószínpad) után a folytatásban is árnyaltan hangszerelt, közönségénekeltetős refrénekkel felvértezett dalok sorjáznak, kedvencem a Chris Isaak-szerű kezdés után aréna rockba forduló Aki előre néz.
A B-oldalon csupán a Te leszel a vad viharra és az instrumentális Egyensúlyra kaptam fel a fejem, ám összességében egy tetszetős hard rock-lemezt tett le a csapat az asztalra.